Kiderült, miért olyan rossz a magyar helyzet

A magyar GDP a második negyedévben - a nyers adatok alapján - 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt éves összevetésben - közölte kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. Ezzel a KSH megerősítette az első becslésben szereplő számokat. 

A most megjelent részletes adatok szerint a termelési oldalon

• az ipar teljesítménye 2,4, azon belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, és az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. 
• Az építőipar hozzáadott értéke 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 
• A mezőgazdaságé viszont (az aszály következtében) 5,2 százalékkal alulmúlta azt. 
• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (7,2 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 6,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 4,7, az információ és kommunkációé 3,3 százalékkal nőtt. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 3,2, az oktatásé 3, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és az ingatlanügyleteké egyaránt 2,8, a kereskedelemé 2 százalékkal növekedett. A közigazgatás teljesítménye 0,2, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,4 százalékkal mérséklődött.
• A bruttó hazai termék második negyedéves - előző évhez viszonyított - 1,5 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,4 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,4 százalékponttal), valamint az építőipar (0,3 százalékponttal). A mezőgazdaság teljesítménye 0,2, az iparé 0,5 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán

• A háztartások tényleges fogyasztása 4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,2 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban emelkedett: a tartós termékek esetében 9,1, a féltartósok esetében 2,0, a nem tartósok esetében 4,3, a szolgáltatások esetében 3,6 százalékkal.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 3,9 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5 százalékkal bővült. A szóban forgó folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,7 százalékkal nőtt.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent, utóbbié jelentős mértékben. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás esetében az átlagnál nagyobb mértékben visszaesett, az ingatlanügyletek esetében bővült a fejlesztések volumene.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1640 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (3,2 százalék) csökkent, mint az exporté (1,8 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 4,9, a kivitel 3,3 százalékkal kisebb lett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 4,6, importja ennél nagyobb mértékben, 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
• A bruttó hazai termék éves szintű 1,5 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 1,9 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1 zázalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.

A mostani adatsor szerint éves összevetésben harmatos a teljesítmény, negyedéves szinten pedig negatív. Utóbbi úgy jött ki, hogy a termelési oldalon az építőipar teljesítménye 2,5 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké nem változott. Az ipar teljesítménye 1,5, a mezőgazdaságé 5 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,1 , a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1 százalékkal nagyobb, a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal kisebb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,7 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében nőtt (0,7, illetve 0,5 százalékkal).