A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek. Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket - áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.
A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.
A londoni miniszterelnöki hivatal által is ismertetett kommüniké megfogalmazása szerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat. A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat.
A G7-országok a közlemény szerint "további lépéseket" szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére "a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban".
Vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy "nagyobb bátorságot kell tanúsítani" a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében. Rishi Sunak szerint bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is. A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetésük tizenötször nagyobb Oroszországénál, és "ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk" - hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök. (MTI)
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
