Kijevnek köze volt a Kercsi híd felrobbantásához

• Hét hónappal az Oroszországot a megszállt Krím félszigettel összekötő Kercsi-hídon történt robbanást követően az ukrán elhárítás vezetője, Vaszil Maljuk elismerte, hogy az általa vezetett szervezetnek köze volt a támadáshoz. „Miután ez egy logisztikai útvonal, amelyet el kellett vágnunk az ellenségtől, meghoztuk a megfelelő intézkedést” – mondta Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője egy Youtube-interjúban Dmitro Komarov újságírónak. A művelet részleteiről nem árult el többet. Az SZBU vezetője azt mondta, hogy a „hadviselés hagyományainak” megfelelően jártak el, és elárulta azt is, hogy az SZBU a háború elején, 2022 februárjában különleges egységet hozott létre, melynek feladata szabotázsakciók végrehajtása az orosz erők ellen ukrán területen.

• Az ukrán fegyveres erők parancsnoka, Valerij Zaluzsnyij tábornok a közösségi médiában kijelentette: „Eljött az idő, hogy visszavegyük azt, ami a miénk” Zaluzsnij nyilatkozatát a Telegram üzenetküldő alkalmazásban szombaton egy filmes videó kísérte, amelyen az erősen felfegyverzett ukrán katonák harcra készülnek.
• Robbanások rázták meg az ukrán fővárost vasárnap hajnalban – mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester, hozzátéve, hogy az információk tisztázása folyamatban van, és a védelmi rendszerek légi célpontokat lőttek le. Klicsko elmondta, hogy legalább egy ember meghalt és többen megsebesültek a Kijev elleni éjszakai támadásban.
• Megöltek egy építőmunkást az oroszországi Plehovo falu közelében, néhány kilométerre az ukrán határtól, miután ukrán oldalról lövöldöztek – közölte Roman Sztarovojt, a kurszki régió kormányzója. Plehovo közelében munkálatokat végeznek az államhatár védelmi vonalain – közölte a kormányzó a Telegramon.
• Az orosz sajtó szerint Ukrajna szombaton dróntámadások sorozatával sújtott olajvezeték-létesítményeket Oroszország mélyén, beleértve a Barátság kőolajvezetéket kiszolgáló állomást, amely nyugat-szibériai nyersolajat szállít Európába. Az Oroszországon belüli ukrán dróntámadások intenzitása nőtt az elmúlt hetekben, és a New York Times arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés szerint Ukrajna áll a május eleji, Kreml elleni dróntámadás mögött.
• Oroszország visszautasította Joe Biden amerikai elnök kritikáját Moszkva taktikai nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítésére vonatkozó tervével kapcsolatban, mondván, Washington évtizedek óta éppen ilyen nukleáris fegyvereket telepített Európába. Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy a Szovjetunió 1991-es bukása óta először hajtja végre az ilyen fegyverek határain kívülre telepítését, Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök pedig azt mondta, hogy a fegyverek már úton vannak.
• Oroszország a jövő hónapban megkezdi a német diplomaták, tanárok és kulturális intézmények alkalmazottainak kiutasítását. Az intézkedés várhatóan tovább súlyosbítja a feszültséget a két ország között.
• Oroszország „cinikus, gátlástalan spekulációval” vádolta Japánt Tokiónak a Moszkva által jelentett nukleáris fenyegetéssel kapcsolatos megjegyzéseivel kapcsolatban, és megígérte, hogy reagál Japán legutóbbi szankcióira, amelyeket Oroszország ukrajnai inváziója miatt vezettek be. A japán kabinet főtitkára, Hirokazu Macuno pénteken kijelentette, hogy Japán további szankciókat vezet be Oroszország ellen, miután a múlt héten rendezett tokiói G7-csúcson megállapodtak a Moszkva ukrajnai inváziójának megbüntetésére irányuló intézkedések fokozásáról.
• Teherán szombaton Irán-ellenes propagandával vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki azt követelte Irántól, hogy állítsa le a drónok Oroszországba szállítását. Zelenszkij szerdai videóbeszédében felszólította az irániakat, hogy állítsák le a „történelem sötét oldalára” sodródását Moszkva drónokkal történő ellátásával.

(MTI, The Guardian)