Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre (köznyelvben szálló por) vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen – közölte az Európai Bíróság.
Közleményük szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesítette a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvből eredő több kötelezettségét, e tagállammal szemben kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett a Bíróság elé.
Az ügy háttere
A Bizottság konkrétan azt rója fel Magyarországnak, hogy
- 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben,
- másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében - mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig - rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket.
Emellett a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság 2010. június 11-étől állapítson meg egy kötelezettségszegést azért is, mivel Magyarország nem teljesítette az annak biztosítására irányuló kötelezettségét, hogy a szóban forgó határérték túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.
A Bíróság a ma meghozott ítéletével először is emlékeztet arra, hogy a környezeti levegőben lévő PM10 részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének ténye önmagában elegendő ahhoz, hogy e téren kötelezettségszegést állapítsanak meg.
Tartósan túllépte a megengedett értéket
A közlemény szerint nyilvánvaló, hogy 2005-től kezdve a 2017. év végéig a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték a szóban forgó zónákban, és ezáltal e túllépéseket rendszeresnek és tartósnak kell tekinteni. A határokon átnyúló szennyezésnek az érintett zónák levegőminőségre gyakorolt állítólagosan jelentős hatására alapított, Magyarország által felhozott érvet illetően a Bíróság rámutat, hogy az uniós jogalkotó az alkalmazandó határértékeket teljes mértékben e körülmény figyelembevételével határozta meg.
A Bíróság ezt követően emlékeztet arra, hogy noha az a tény, hogy valamely tagállam túllépi a PM10 részecskékre vonatkozó határértékeket, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy e tagállam nem teljesítette az ezen irányelvből eredő azon kötelezettségeit, hogy megfelelő intézkedéseket előíró levegőminőségi terveket készítsen, és e tervekbe minimális információtartalmat foglaljon, attól még e tagállamnak biztosítania kell, hogy a túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen.
A Bíróság szerint Magyarország már elfogadott levegőminőségi terveket, valamint a levegőminőség javítását célzó különböző intézkedéseket. Ugyanakkor e tervek nem jelölik egyrészt pontosan a levegőminőség tervezett javulását és a levegőminőségi célok megvalósításának tervezett határidejét. Továbbá a szóban forgó intézkedések nem említik azt az időpontot sem, amikor az érintett zónákban biztosítani fogják a PM10 részecskékre vonatkozó napi határérték betartását, és alkalmanként a megvalósítás tekintetében olyan időtartamról rendelkeznek, amely a PM10 részecskékre vonatkozó határértékek hatálybalépését követően több évig is elhúzódhat.
Késlelkedtek az intézkedésekkel
Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy Magyarország nyilvánvalóan nem fogadta el kellő időben az annak biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó határértékek túllépésének időtartama az érintett zónákban a lehető legrövidebb legyen. Így a PM10 részecskékre vonatkozó napi határérték túllépése e zónákban hat, illetve nyolc éven keresztül továbbra is rendszeresen és tartósan fennállt. E körülmények között a Bíróság megállapítja Magyarország kötelezettségszegését mind a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéknek az érintett zónákban történő túllépését, mind pedig az annak biztosítására irányuló kötelezettségének nemteljesítését illetően, hogy e túllépés időtartama a lehető legrövidebb legyen - áll a Bizottság közleményében.
30,5 százalékról mintegy 20 százalékra. 
