Kína ismét zsebrevágta Afrikát, a Nyugat meg csak bután néz

A kínai jelenlét Afrikában az elmúlt évtizedben gyorsult fel. Méretére jellemző, hogy Kína legnépesebb tartományának, Kuangtungnak mindössze az év első két hónapjában majdnem negyedével ugrott meg az afrikai exportja, míg importját megduplázta. Az export 2,3 milliárd dollárt ért el, míg a behozatal meghaladta az 5,1 milliárdot. A dél-kínai tartomány legnagyobb kereskedelmi partnere Dél-Afrika, Nigéria és Egyiptom volt.

A Kína és Afrika közötti kereskedelmi forgalom 2003 és 2012 között több mint megtízszereződött, tavaly elérte a 200 milliárd dollárt. Kína 2009 óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere lett. Tavaly egyébként az Afrikából származó importjának több mint a fele szén és kőolaj volt, további 14 százalékot tett ki a vasérc és a réz. A kínai exporttermékek között többnyire az elektronikai áruk, gépek, járművek és a ruházati cikkek vannak túlsúlyban.

A kínai elnök "visszautasíthatatlan" ajánlata

A kínai elnök most befejeződött, közel egyhetes afrikai útjához kapcsolódóan a helyi média arról is beszámolt, hogy a kelet-ázsiai ország az afrikai bankszektorban is igyekszik teret hódítani. Emlékeztetnek arra, hogy az Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) Dél-Afrika történelmének legnagyobb külföldi működőtőke-befektetéseként 5,5 milliárd dollárért 20 százalékos részesedést vásárolt hat éve a kontinens legnagyobb bankjában, a Standard Bankban.
Fotó: brics5.co.za

A Bank of China 1997 óta, míg a Kínai Építési Bank 2000 óta van jelen egyre bővülő tevékenységgel Afrikában. Az állami Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank fontos forrásai a különböző infrastrukturális beruházásoknak. Utóbbi 16 milliárd dollár hitel folyósított afrikai kormányoknak, továbbá 700 millió dollárt kis- és közepes vállalkozásoknak.

Hszi Csin-ping igyekezett meggyőzni vendéglátóit, hogy Kína jelenléte a kontinensen Afrika gazdagodását szolgálja. Beszédében, amelyet egy kínai pénzből épített konferenciaközpontban mondott, azt hangoztatta, hogy országa őszintén szeretné, ha "az afrikai államok gyorsabban fejlődnének, az afrikai emberek élete jobbá válna". Hszi emlékeztetett arra a korábbi ajánlatra, amely szerint Peking 20 milliárd dollár hitelt biztosít Afrikának a 2013 és 2015 közötti időszakra, amellyel a "független és fenntartható fejlődés" feltételeit kívánják megteremteni. A kínai elnök azt is megerősítette, hogy Kína politikai feltételektől mentesen ajánlja támogatását.

De mi is történt Tanzániában?

Kína Tanzánia legnagyobb kereskedelmi partnere és a második legnagyobb befektetője. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 2,47 milliárd amerikai dollárt, éves bázison a növekedés meghaladta a 15 százalékot. Tanzánia gazdag ásványi anyagokban, fában és földgázban, továbbá vannak jelek arra, hogy a közeljövőben olajat is találhatnak a területén.

Nem véletlen, hogy kikötőépítés, ipari zóna kialakítása, valamint távközlési infrastruktúra kialakítását szolgáló hitelszerződés is szerepelt a megállapodások között, amelyeket Tanzánia fővárosában írtak alá. A nyugati médiában többnyire Afrika "kirablójaként" lefestett Kína új elnöke arra hívta fel a világ országait a Julius Nyerere kongresszusi központban, hogy kapcsolataikban tartsák tiszteletben Afrika "méltóságát és függetlenségét", mert nincs minden országra egyformán alkalmazható fejlődési modell a világon.

Független tanzániai értelmiségieknek sem tetszik azonban a kínai nyomulás. A The Citizen című lapban Benson Bana egyetemi professzor úgy vélte, az ország elnökének meg kell találnia a módját, hogy kifejezze, még több befektetésre lenne szükség, ahelyett, hogy az afrikai országot "a kínai termékek piacává készítik elő". Bana szerint a feldolgozóipar fejlesztésének előnyt kellene élveznie.