A Fülöp-szigeteki parti őrség kedden bejelentette, Kína eltávolította az általa a Dél-kínai-tenger vitatott részén nem sokkal korábban illegálisan elhelyezett "úszó bójasorok" maradékát.
"Nincs jele agressziónak, nem áll fenn patthelyzet" - tették hozzá a bejelentésben. Manila a hét végén tiltakozott a Scarborough-korallzátony közelében kihelyezett, mintegy 300 méter hosszú akadály ellen, hétfőn pedig a Fülöp-szigeteki parti őrség emberei elkezdték szétszedni az akadályt, mely a Fülöp-szigetek szerint teljesen ellehetetleníti a halászatot a környéken, veszélybe sodorva ezzel a halászok megélhetését.
Enrique Manalo Fülöp-szigeteki külügyminiszter elmondta, a lépés összhangban volt Manila Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos álláspontjával, és Manilának joga van "szuverenitása ilyetén kinyilvánításához". A parti őrség szóvivője, Jay Tarriela az ANC helyi televíziós csatornának adott nyilatkozatában elmondta, a kínai parti őrség négy hajója is a közelben volt a bójasor szétszabdalásakor, ám a médiát látva nem léptek fel ellenük. Hozzátette, hogy a kínai parti őrség néhány órával a Fülöp-szigeteki hajó távozása után távolította el a bójasor maradékát - írja az MTI.
Kína 2012-ben szerezte meg az ellenőrzést a régió leggazdagabb halászati övezetének számító korallzátony fölött, de a pekingi vezetés és az akkori Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte hivatali idejében a két ország közötti javuló kapcsolatok jegyében visszaengedte a Fülöp-szigeteki halászokat a zátony közelébe. Manila és Peking azonban eltávolodott egymástól ifjabb Ferdinand Marcos, 2022-ben megválasztott Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta, a zátony körüli halászat pedig ismét ellehetetlenült. Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tekinti, ennek érdekében több mesterséges szigetet is épített a vitatott területen, és katonai támaszpontokat épített ki rajtuk. Peking követeléseit a Fülöp-szigetek mellett a többi között Vietnam és Malajzia is vitatja.
