A délnyugati Csengtu tartományi székhely 21 millió lakosának többségét a lakásában vagy lakóövezetében maradásra kárhoztatták, és Tiencsin kelet-kínai kikötővárosban az iskolák online oktatásra tértek át, miután 14 újabb fertőzöttet jelentettek a városban.
Kína, amely a koronavírus-járvánnyal szemben az úgynevezett "zéró-Covid" politikáját folytatja, hétfőn országszerte összesen 1552 megbetegedést jelentett, ami viszonylag elenyésző szám az 1,4 milliárdos összlakossághoz képest. Ennek ellenére ahol a fertőzés megjelenik, a hatóságok azonnal karantént vagy vesztegzárat vezetnek be, és elkülönítik azokat a személyeket, akik közeli kapcsolatba kerültek akárcsak egyetlen fertőzöttel.
Az országban szeptember 10-12-én tartják a hagyományos közép-őszi, más néven holdkék fesztivált, amely a második legnagyobb ünnep a holdújév után. A vírusellenes intézkedések súlyos áldozatokat követelnek a gazdaságtól, a turizmustól és a társadalomtól általában, de az országot irányító Kommunista Párt szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy sikerüljön megakadályozni a járvány szélesebb körű elterjedését.
Az országban összesen 33 városban vezettek be korlátozó intézkedéseket a lakosok számára. Mióta Vuhanban 2019-ben kitört a járvány, Kína-szerte emberek tízmilliói kerültek karanténba vagy vesztegzár alá, amelyet a hatóságok kíméletlenül keresztülvittek, gyakran megakadályozva a lakosokat abban, hogy élelmiszerhez, egészségügyi ellátáshoz vagy alapvető létszükségleti cikkekhez jussanak. A legnagyobb kínai város, Sanghaj öthetes zárlata megbénította a helyi gazdaságot, tiltakozásokhoz és a külföldi állampolgárok elvándorlásához vezetett. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
