Kirobbanó formában a hazai építőipar – mi okozza a legnagyobb problémát?

Az építőipar folyamatos, fenntartható, hosszútávú növekedése az egyik legegyértelműbb jele egy ország gazdasági fejlődésének. A 35 százalékos növekedés, amelyet 2016 és 2017 második negyedéve közötta magyarországi építőipar elért, az EU tagországok között is a legjobb eredmény, ami mindenképpen pozitív fejlemény. Mindez ugyanakkor nagyrészt köszönhető az alacsony 2016-os bázisnak, illetve az állami és uniós beruházások magas szintjének, így egyelőre a folyamatosság és a fenntarthatóság kapcsán komoly kérdőjeleket láthatunk.

Az Euler Hermes szektorelemzése alapján az épületek és az egyéb építmények esetében is komoly növekedés láthatunk a vizsgált időszakban: az előbbi 27,2, míg az utóbbi 46,7 százalékkal tudott bővülni. Az épületek kapcsán elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sport- és oktatási létesítmények jelentették a növekedés alapját. Az egyéb építmények esetében a termelés az út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült.

Ez a kedvező tendencia várhatóan a 2017-es év hátralevő részében is folytatódik, mivel a szerződések száma emelkedik: a májusban megkötött új szerződések mennyisége 53,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumenében még ennél is nagyobb növekedést láthatunk: idén május végére 94,3 százalékos emelkedést mutatott fel egy év alatt a hazai építőipar, elsősorban az építményeknek köszönhetően.

Az Euler Hermes elemzése szerint:

• A képzett munkaerő hiánya egyre komolyabb problémákat okoz a szektorban, és a más ágazatokhoz képest is szignifikánsabban növekvő bérek miatt csökkenti a jövedelmezőséget.
• Az építőanyag-kapacitásokat a legtöbb esetben már akár 16-18 hónappal az építkezés megkezdése előtt le kell kötni jelenleg annak érdekében, hogy időben kezdődhessen az adott építkezés.
• A Családi Otthonteremtési Kedvezményre jelentkezők száma elérte az 50 ezret, az igényelt támogatási összeg pedig meghaladta a 126 milliárd forintot, ami szintén komoly hatással volt a teljes szektorra.
• A magyar építőipar teljesítménye nemzetközi szempontból is figyelemre méltó: a kiadott építési engedélyek számán és az alapterület nagyságán alapuló mutató az Eurostat elemzés szerint 2014 első negyedéve és 2017 első negyedéve között az EU-ban 26 százalékkal bővült, míg Magyarországon 181 százalékkal.
• A piac szerkezete oligopolisztikus, 5-10 nagyvállalattal, akik jellemzően részt tudnak venni a közbeszerzéseken, a kisebb piaci szereplők pedig jellemzően alvállalkozók.

„Az ágazatban tapasztalható fizetési fegyelem ebben az évben jelentősen javult. A javuló trend ellenére azonban a késedelmes fizetések aránya a szektorban még mindig számottevő; jelenleg 30 százalék körül mozog, de ezeknek nagyságrendileg 90 százalékát általában végül kiegyenlítik az adósok.Az építőiparban tevékenykedő cégek elemzését nehezíti, hogy az utolsó rendelkezésre álló auditált pénzügyi adatok a 2016-os év negatív trendjét tükrözik, a 2017-es évközi pénzügyi adatok elérhetősége pedig korlátozott. A szektor megítélésében továbbra is nehezítő tényező az újonnan alapított cégek jelentős száma, valamint a cégcsoportok transzparenciája, és a projekt cégek megítélése” - mondta el Bujdosó Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója.