A rendelkezésre álló területi és járványügyi statisztikák alapján kiszámoltuk, hogyan alakult a fertőzöttség a fővárosban és a megyékben az eddig eltelt mintegy három hónapban. Azt vizsgáltuk meg, hogy mennyi igazolt koronavírusos eset jutott százezer lakosra. Az operatív törzs által közölt esetszámok mindenkit tartalmaznak, akiknél igazolták a vírus jelenlétét, azokat is, akik már meggyógyultak, és azokat is, akiket sajnos elvesztettünk.
Pest megye viszont csak az ötödik helyen áll ezen a listán (Fejér megye is megelőzi), ami annyiban feltétlenül érdekes, hogy az operatív törzs sokáig egy lapon említette a fővárossal, mint az ország egyik gócpontját, és ennek megfelelően tartották fenn a korlátozó intézkedéseket azt követően is egy kis ideig, miután a többi megyében részlegesen megtörtént a feloldás.
A Pest megyével szemben gyakorolt szigor az esetszámok alapján valóban igazolható is lenne, de ha figyelembe vesszük a lakosságszámot is, akkor azt kapjuk, hogy Pestnél voltak, vannak rosszabb helyzetben lévő megyék is. A törzs döntésében vélhetően szerepet kapott, hogy a főváros környéki településeken nagyobb a népsűrűség, mint a távolabbi vidékeken, így a fertőzés kockázata is nagyobb, mint az elszórtabban lakott tájakon.
Íme, a lista (százezer lakosra jutó esetszám, a KSH 2020-as megyei lakossági adatai és az operatív törzs megyei bontású esetszámai alapján):
- Budapest: 110
- Komárom-Esztergom: 99
- Zala: 98
- Fejér: 90
- Pest: 45
- Csongrád-Csanád: 29
- Nógrád: 27
- Veszprém: 19
- Győr-Moson-Sopron: 18
- Baranya: 11
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 10
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 8
- Somogy: 7
- Vas: 7
- Tolna: 6
- Heves: 5
- Hajdú-Bihar: 5
- Jász-Nagykun-Szolnok: 4
- Bács-Kiskun. 4
- Békés: 4
Ha csak az esetszámokat vizsgálnánk, akkor Bács-Kiskun megelőzné például Heves megyét, ám mivel többen élnek a déli megyében, ezért lakosságarányosan mégis jobb helyzetben vannak. De Vas megye is hátrébb kerülne, sokáig ott tartották nyilván a legkevesebb esetszámot Békés mellett. Nógrád megye a gyérebben lakottak közé tartozik, így az egyébként nem a csúcsfertőzött térségek közé sorolható esetszámával is előre került listánkon.
Érdemes még kiemelni, hogy a lista elején olyan megyéket találunk, amelyek egyben az ország ipari központjai is, mint Fejér, Komárom vagy Pest (és természetesen a főváros). Emiatt a negatív gazdasági hatások - az óvintézkedések miatt csökkenő termelés - is erősebben érhették az országot, mintha más eloszlása lett volna a fertőzésnek.
A lista végén pedig az agráriumban erősebb, szórtabb lakosságú déli és keleti - vagyis az alföldi - megyék helyezkednek el.
Természetesen a százezer lakosra jutó esetszámok sem mondanak el mindent a járványhelyzet súlyosságáról, azt az adott megye egészségügyi ellátórendszere - a rendelkezésre álló kapacitás, a géppark fejlettsége - is meghatározza. Ez a számítás mégis pontosabb képet ad arról hogy mekkora kockázatnak voltak, vannak kitéve a megyék lakosai.
