Elfogadta Magyarország 2022-es központi költségvetését az Országgyűlés. Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.
A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni - fejtette ki.
Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol. Kovács Árpád, a Költségvetési Bizottság elnöke közölte, a tanács megalapozottnak tartotta az egységes javaslatban szereplő államadósság-mutató mértékét, ezért a testület hozzájárult a zárószavazáshoz.
Vagyonkezelők
Az Országgyűlés 133 igen, 25 nem szavazattal elfogadta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javaslatát a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény módosításáról. A jogszabály a közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatást egyértelműsítő rendelkezést állapít meg.
Ha közérdekű célra történik a vagyonjuttatás a törvényi feltételek teljesülésével, akkor azt kell vélelmezni, hogy az a jogi személy érdekében áll. A rendelkezés az államra nem, csak a tisztán magánjogi jogalanyokra vonatkozik.
Pedofiltörvény
Létrejön egy nyilvántartás a pedofil bűncselekményeket elkövetőkről. A változtatás azt is meggátolhatja, hogy a pedofilok olyan állásokat tölthessenek be, ahol gyermekekkel találkozhatnak. Az erről szóló jogszabályt kedden 157 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el az Országgyűlés. A nyilvántartásban az ügyfélkapura belépve lehet keresni egy konkrét névre, az adatok lekérdezésére a szülő vagy más hozzátartozó lesz jogosult, miután megjelölte az adatigénylés alapját. Az adatbázisba azok is bekerülnek, akik korábban követtek el bűncselekményt. Az adatokat kizárólag a gyermekek védelmére lehet felhasználni.
A büntető törvénykönyvet is szigorítja a változtatás: a gyermekpornográfia egyes minősített eseteinek elkövetői akár 20 évet is kaphatnak, közben pedig nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni őket. Ilyen minősített eset például az, ha 12 évnél fiatalabbal szemben erőszakot alkalmazva követik el a bűncselekményt.
A hatalmi viszonnyal visszaélve elkövetett gyermekpornográfia mellett további minősített eseteket is tartalmaz majd a jogszabály: például ha hivatalos személyként követik azt el, ha sanyargatást, erőszakot alkalmazva vagy ha különös visszaesőként követik el azt. A legsúlyosabb pedofil-bűncselekmények már jelenleg sem évülnek el. Az enyhébb esetekben viszont a jelenlegi 18 éves kor helyett a sértett 21 éves korától indul az elévülés. Új minősített eset lesz a zaklatás tényállásánál az, ha a bűncselekményt 18. életévét betöltött ember gyermek sérelmére követi el.
Eddig is foglalkoztatási tilalom sújtotta a pedofilokat az egészségügyben vagy az oktatásban. Változás, hogy bővül ezen állások sora a gyermekek által is látogatható, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó állásokkal. Nem dolgozhatnak például strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben, de ezen elkövetők nem létesíthetnek kormányzati szolgálati jogviszonyt sem, és nem vállalhatnak politikai vezető tisztséget.
Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban is megfogalmaz előírásokat a jogszabály: az nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban. Ennek részletszabályait az emberi erőforrások minisztere dolgozza ki rendeletben. A szabályok megsértésére szabálysértési felelősséget ró mind az intézményvezetőre, mind a foglalkozást tartóra.
A jogszabály kimondja azt is, hogy az állam a gyermekvédelmi rendszerben is védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Azt is rögzíti, hogy tizennyolc év alatti fiatal számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását valamint olyat, ami a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is.
A jövőben a tévék is csak tizennyolc év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat, a Médiatanács pedig köteles lesz kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá tartozik a szabályt megsértő médiaszolgáltató. A tervezet ellen jogvédő és LMBT+ szervezetek, a Reklámszövetség, közéleti személyiségek és az ellenzéki pártok is tiltakoztak – bár a Jobbik jelezte, hogy megszavazza, de majd egy kormányváltás után hajlandó törölni a szövegből az oda nem illő részeket.
Lakástörvény
Megvásárolhatják a világörökségi helyszínen lévő, eddig elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok a lakók, akik legalább öt éve bérlik azt - ezt is tartalmazza Böröcz László (Fidesz) előterjesztése, amelyet 134 igen szavazattal, 25 nem szavazat fogadott el a ház kedden.
A jogszabály állami vagy önkormányzati bérlakások megvételére nyújt lehetőséget azon magánszemélyek számára, akik már a tavalyi év végén is bérelték a megvásárlandó lakást. A törvény a műemléki épületben lévő vagy az eddig elidegenítési tilalom alatt álló lakásokra vonatkozik. A lakásokat kedvezményes áron vehetik meg a bérlők vagy egyenesági rokonaik. A kedvezmény attól függ, milyen hosszan bérelte azt a lakója.
Aki legalább 25 éve bérli a lakást, az a forgalmi érték 15 százalékáért veheti meg azt. Ha a bérleti jogviszony nincs még 25 éves, de több mint 15 éve él, a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg 5 és 15 év közötti bérlési idő esetén a 80 százalékát. Akik ingatlancserével jutottak bérleti joghoz, azoknak szintén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetniük, ha pedig valaki a csere során tulajdonjogot cserélt bérleti jogra, akkor a 35 százalékát. További 5 százalék árkedvezmény illeti meg azokat, akik egy összegben kifizetik a vételárat, részletfizetés esetén az ingatlant legkésőbb 25 év alatt kell kifizetni.
Nem veheti meg a lakást az a bérlő, akinek a megelőző egy évben legalább három havi lakbértartozása volt, vagy az, akinek adó- vagy más köztartozása állt fenn.A megvásárolt lakás négy évig nem adható el.
Külön rendelkezések vonatkoznak a Budai Várnegyedben lévő lakásokra. Itt az államon és az önkormányzaton kívül csak magyar vagy uniós állampolgár szerezhet tulajdonjogot. Aki erre nem jogosult, de már van itt lakása, eladni nem köteles, de újabbat nem vehet. Magánszemélyek az öröklést leszámítva legfeljebb két lakást vásárolhatnak.
A várban lévő lakások rendeltetése nem változtatható meg, kivéve a földszintieket, azoké kereskedelmi, szolgáltató vagy kulturális rendeltetésre módosíthatók. Az önkormányzatok a lakáseladásból származó bevételeket lakóépületek homlokzati felújítására vagy korszerűsítésére használhatják fel.
Fudan
A kormánypárti képviselők szavazataival elfogadták a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonátadást is. Innentől lényegesen nehezebb lesz megakadályozni az országosan is erősen népszerűtlen állami beruházást. Az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel a fejlesztési terület legértékesebb Duna-parti telkeit és a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemléképületét ingyen adja át a magyar állam a hivatalosan még csak előkészítés előtt álló beruházásnak. A kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost pedig a korábbi tartalékterületekre tolják át.
Szerdán indul az újabb egyeztetési kör. 
