Ez nem kis részben azért van, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.
A brit statisztikai hivatal friss becslése szerint a tavalyi harmadik negyedév végéig terjedő egy évben nettó 57 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal Nagy-Britanniába érkező külföldi EU-állampolgárok száma. Nagy-Britanniában 2009 óta nem mértek ilyen alacsony éves szintű nettó EU-bevándorlást.
Az ONS ismertetése szerint a vizsgált időszakban 202 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országokból, és 145 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.
Az ONS által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 38 ezren érkeztek, viszont 53 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-ak nettó bevándorlási egyenlege mínusz 15 ezer volt a szeptemberrel zárult egy évben.
A teljes EU-bevándorlási mérlegen belül az EU8-csoport az egyetlen, amelynek nettó nagy-britanniai bevándorlási egyenlege negatív.
A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint a régebbi EU-tagállamokból 34 ezerrel, az ONS által a keleti EU-országcsoporton belül külön nyilvántartott Romániából és Bulgáriából pedig 38 ezerrel többen érkeztek tartós letelepedés céljával Nagy-Britanniába, mint ahányan ezeknek az országoknak az állampolgárai közül távoztak.
A statisztikai kimutatásban szereplő grafikus ábrák egyértelműen mutatják, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után - amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt - éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból.
A statisztikai hivatal nemzetközi migrációs központjának igazgatója, Jay Lindop mindazonáltal hangsúlyozta a csütörtöki összesítéshez fűzött kommentárjában, hogy az egyének migrációs döntései mögött összetett indokok állnak, és a döntéseket minden esetben tényezők egész sora befolyásolja, köztük a munkavállalási, tanulási lehetőségek, illetve családi okok.
A Brexit hozza a szigorításokat
A konzervatív párti brit kormány azonban már jó ideje hangsúlyozza, hogy a brit EU-tagság megszűnése után szigorítani kívánja az uniós állampolgárok letelepedési szabályait, és az új bevándorlási rendszer nem fogja kedvezményes elbírálásban részesíteni az EU-ban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó munkavállalóit a máshonnan érkezőkkel szemben.
Theresa May miniszterelnök néhány hete, a Brit Iparszövetség Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva kijelentette: megszűnik az a helyzet, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül "beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé".
Ezt maga a miniszterelnök posztolta ki a Facebook-oldalára. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
