Kongatják a vészharangot Európában az iráni válság miatt

Az Európai Unió szerdán figyelmeztette a tagállamokat, hogy ha elhúzódik az iráni konfliktus, az hosszan tartó ellátási sokkot okozhat az energiapiacokon, ami végül a fogyasztás visszafogására kényszerítheti az országokat – mondták uniós diplomaták a Reutersnek.

A cikk szerint Európában egyelőre nincs fizikai hiány, de az olaj- és gázárak meredeken emelkednek, és repülőterek már arra figyelmeztettek, hogy heteken belül megjelenhetnek az első kerozinhiányok. Egy szerdai, zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen az Európai Bizottság két fő forgatókönyvet vázolt fel:

Ha fennmarad az amerikai-iráni tűzszünet, és feloldják a Hormuzi-szoros blokádját, akkor az olaj- és gázszállítások néhány hónapon belül helyreállhatnak, és az árak csökkenhetnek. A dízel és a kerozin ára később, nyár végére csökkenhet, míg az LNG-piac még 2030-ig feszes maradhat, részben a katari infrastruktúra károsodása miatt.

Ha viszont a feszültség fennmarad, az elhúzódás kínálati sokkot és extrém árkilengéseket hozhat, ami az ipari ellátási láncokra is kihat. Tartós zavarok esetén úgynevezett „keresletrombolás” következhet be – vagyis a magas árak miatt visszaesik az üzemanyag-fogyasztás. Ebben a forgatókönyvben Európa nehézségekbe ütközhet a gáztárolók feltöltésében a tél előtt, és helyi kerozinhiány is kialakulhat.

Az EU továbbra is nagymértékben függ az importált energiahordozóktól, ami sebezhetővé teszi a globális ármozgásokkal szemben – még akkor is, ha fő beszállítói jelenleg az Egyesült Államok, Norvégia és más, Közel-Keleten kívüli országok. A Reuters cikke szerint a Bizottság már dolgozik olyan javaslatokon, amelyek enyhíthetik a hatásokat: egy tervezet szerint csökkentenék az áramadót, és felgyorsítanák a tiszta technológiák bevezetését, hogy hosszabb távon csökkentsék Európa fosszilisenergia-függőségét.