A tervezettnél korábban, már március közepén elköltözik a Kútvölgyiből a Semmelweis Egyetem (SE) III. számú belgyógyászati klinikája.
(Fotó: Pixabay.com)
(Fotó: Pixabay.com)
Az SE honlapján olvasható közlemény szerint az előrehozott költözés oka, hogy a Szent János-kórház Kútvölgyi úti telephelyét járványügyi célra jelölte ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
A Kútvölgyi tömbben működő III. számú belgyógyászati klinika az egyetem úgynevezett belső klinikai tömbjébe (a VIII. kerületi Szentkirályi utcától a nagykörút felé eső terület) költözik át. A költözés alatt a biztonságos és folyamatos fekvőbeteg-ellátást az egyetem más klinikáinak bevonásával biztosítják. Közölték: a járóbeteg-rendelés március 12. és 18. között szünetel a III. sz. belgyógyászati klinikán, erről minden érintett beteg telefonos üzenetet is kap. A kemoterápiás kezelések azonban ez idő alatt is folyamatosak lesznek a belső klinikai tömb területén.
A klinika ellátási területéhez tartozó sürgősségi belgyógyászati eseteket március 10-étől az egyetem sürgősségi betegellátó osztálya fogadja az Üllői út 78./A szám alatt. A járóbeteg-szakrendelésre előjegyzetteknek legkésőbb március 17-étől az egyetem honlapján, a semmelweis.hu oldalon adnak tájékoztatást a járóbeteg-fogadás rendjéről, telefonon pedig az egyetem központi számán, a (06/1) 459-1500-on érdeklődhetnek hétfőtől.
A III. számú belgyógyászati klinika az átköltözés után továbbra is változatlan kapacitással működik - írták. A közleményben emlékeztettek arra, hogy már egy 2018. decemberi kormányhatározat rendelkezett a Semmelweis Egyetem klinikáinak áthelyezéséről a Kútvölgyi útról, és mostanra már csak a most költöző egység maradt ott.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.