Hová lett kb. 3 százaléknyi hiány?

Ahogy arról beszámoltunk, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2011. évi költségvetési hiányszámmal kapcsolatban levelet írt Olli Rehnnek. A miniszter úgy tájékoztatta a biztost: 2011-ben a GDP 4,3 százalékát elérő többletet ért el a magyar költségvetés, egyszeri tételek nélkül pedig (a tervezett 2,94 százalék helyett) 2,43 százalékos lett az éves hiány.

Ez utóbbi szám okozott némi meglepetést elemzői körökben, ugyanis sem a KSH kormányzati szektor hiányáról, sem az MNB szintén tegnap publikált, az államháztartás finanszírozási képességéről szóló jelentésében nem szerepelt. A KSH és az MNB 5 százalék fölötti GDP-arányos deficitet számolt a nyugdíjpénzek nélkül.

Nincs olyan, hogy egyszeri tétel - de ha van, akkor sem annyi

Az NGM friss közleménye szerint a kormányzati szektor 2011. évi nemzeti számláit a KSH számítja, ez az alapja az EU Túlzott Hiány Eljárás keretében készített jelentésnek. Emlékeztetnek: a tavalyi évet a kormányzati szektor jelentős, a 4,3 százalékos többlettel zárta. Az NGM kiemeli, hogy az Európai Unió a túlzottdefcit-eljárás (EDP) során is ezt a hiányadatot tartja számon. Az "egyszeri tétel" ugyanis az NGM szerint nem statisztikai kategória (a nemzeti számla statisztikában és az EDP-Jelentésben nincsenek egyszeri tételek).

Azt az NGM is elismeri: az egyenleg kialakulásában ugyanakkor több, tartósan nem jelentkező kiadási és bevételi tétel is szerepet játszott. Most elárulták, mit hogyan vettek figyelembe ahhoz, hogy az igencsak kedvezőnek tűnő 2,43 százalékos hiány kijöjjön. A lényeg: ha a nyugdíjpénzeket nem vesszük figyelembe, akkor a kiadási oldalon is válogatnunk kell a tételek között.

Az egyszeri tételek hátteréről azt írják: "a magánnyugdíjpénztári rendszer többletbevétele az államadósság csökkentésére került és kerül felhasználására. Az MFB tőkeemelése elsősorban a hazai kkv-szektor megsegítésére, a magyar növekedés beindítására hivatott. A MÁV-tól átvállalt adósság a közösségi közlekedés érdekeit szolgálta. Az áfa-visszatérítés az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett, egyszeri fizetési kötelezettség, egyben a vállalkozások részére plusz forrást jelentett. Végül a végtörlesztés a Bankszövetséggel kötött megállapodásból adódott, ez az összeg végeredményben a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére szolgált, egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi szektor hitelezési aktivitásának bővítéséhez."

Ennek megfelelően az NGM számítása:

Quod erat demonstrandum.