Magyarország ezzel a visegrádi országok közül a legnagyobb fejlődést érte el, hiszen míg Lengyelország felzárkózása 1 százalékpontos volt, addig Csehország 1, Szlovákia pedig 2 százalékponttal távolodott az átlagtól. A lap megjegyzi: talán ennél is fontosabb, hogy Magyarország megelőzte az 1986 óta uniós tagállam Portugáliát, ezzel egy hellyel előrelépett a GDP-rangsorban.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője az adatokat értékelve fontosnak tartotta eloszlatni azt a tévhitet, hogy Románia megelőzte volna Magyarországot, mint mondta, Románia 2021-ben az erős felzárkózása ellenére két hellyel állt mögöttünk, és lassabb is volt a felzárkózása.
Kitért arra, hogy a magyar felzárkózás 2008 óta tartó folyamatára a kettősség a jellemző, a 2008-tól 2017-ig tartó első szakaszban alig kerültünk közelebb az uniós átlaghoz (64 százalékról 69 százalékra), míg 2017 és 2021 között sokkal intenzívebb volt a felzárkózás a 6 százalékpontos közeledéssel. "Ez egyrészt a 2008-as válság elhúzódó hatását mutatja, másrészt cáfolja azt a vélekedést, hogy az elmúlt évek növekedése csak a kedvező külső körülményekből vagy éppen az uniós forrásokból fakad, hiszen uniós források korábban is voltak" - mondta az elemző a Világgazdaságnak.
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
