|
| Kurd harcosnők. Forrás: Reuters |
Kurd műveletek
A támadást szakszerű tüzérségi előkészítés és amerikai légicsapások előzték meg, számolt be róla a Reuters egy, a helyszínről tudósító munkatársa. A dzsihádisták aknavetőkkel próbálták lassítani az előrenyomulást, és legalább két autóbombát is felrobbantottak. A harcmezőt sűrű füst borította, melyből civilek bukkantak elő fehér zászlókkal, és a kurd állások felé menekültek.
A kurdok hadműveletei arra irányulnak, hogy segítsenek bekeríteni Moszul városát, melyet dél felől már megközelített az iraki hadsereg. Moszul az Iszlám Állam utolsó bázisa Irakban, a város elestével teljessé válik az ország felszabadítása. Ugyanakkor Moszul volt az a város, ahol 2014 őszén ahol az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakra l-Bagdadi kihirdette a kalifátust. A városnak akkor 2 millió lakosa volt.
Még idén
Az iraki miniszterelnök szerint még idén megpróbálják felszabadítani a várost, ennek előkészítését képezik a mostani hadműveletek, melynek során létrehozzák az ostromgyűrűt. A támadás előkészítése a végső fázisba érkezett, mondta egy, az iraki koalíciós erők összehangolásában segédkező amerikai szakértő. Hozzátette, hogy a hadművelet tervezésekor a humanitárius szempontokat is igyekeznek messzemenően figyelembe venni, hisz még mindig legalább 1 millió ember lehet a körbezárt területen.
A jelek szerint Obama amerikai elnök szeretné, ha még elnöksége alatt, vagyis gyakorlatilag az év végéig felszámolnák az Iszlám Államot. Szíriában is halad a területek visszaszerzése: az amerikaiak által támogatott kurd és ellenzéki szunnita arab erők teljesen ellenőrzésük alá vonták a török határ menti területeket. Így a kalifátus kezén lényegében már csak az Eufrátesz-menti területek vannak, köztük az egyetlen komolyabb város, Rakka. Ennek visszaszerzése gyakorlatilag az Iszlám Állam végét jelenti majd.
A szír helyzet
Szíriában persze annyival bonyolultabb a helyzet, hogy nyugat felől az oroszok által támogatott Aszad elnök erői is részt vesznek a dzsihádisták visszaszorításában, de az utóbbi időben mintha fontosabb lenne nekik, hogy Szíria második legnagyobb városát, Aleppót visszaszerezzék az Aszad-ellenes lázadóktól, egyelőre kevés sikerrel. Aszad tisztában lehet vele, hogy nagy szunnita területek úgysem kerülhetnek az uralma alá, ezért feltehetőleg Rakkát és a többi felszabadítandó részt most már meghagyja az amerikaiak által támogatott erőknek, és hatalmát az eddig visszaszerzett részeken próbálja stabilizálni.
Az igazi kérdés az, hogy mit kezdenek a helyi erők és a nagyhatalmak az Iszlám Állam legyőzése után. Feltehetőleg senki nem szeretné, ha a polgárháború folytatódna, ugyanakkor Szíriában teljesen reménytelennek tűnik, hogy a különböző erők szót értsenek egymással. Aszad nem szokott hozzá a hatalom megosztásához, ellenfelei pedig látni sem akarják őt, ezért harcolnak 5 éve. A két oldalt ugyanakkor a két nagyhatalom támogatja, akik mostanában nincsenek jóban egymással, így jó esély van rá, hogy az történjen, ami Németországban 1945-ben: ahol a két erő találkozik, ott lesz két jövőbeni állam határa.
Több politikussal is tárgyalt a miniszterelnök. 
