Az Európai Unió nem nyilváníthatja terroristacsoportnak az iráni Forradalmi Gárdát addig, amíg erről nem születik bírósági határozat az uniós tagországokban – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve. „Bírósági határozat nélkül erről nem lehet dönteni. Nem tekinthetünk valakit terroristának csak azért, mert nem szeretjük” – mondta. Hozzátette, hogy legalább egy uniós tagállam bíróságának kell ítéletet hoznia, hogy az unió további lépéseket tehessen az ügyben.
Az Európai Parlament plénum a múlt héten szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben az áll, hogy az emberi jogok megsértéséért felelős iráni vezetésnek és a békés tüntetések elfojtásáért felelős valamennyi személynek és szervezetnek uniós szankciókkal kell szembenéznie, és a Forradalmi Gárdának szerepelnie kell az Európai Unió terrorszervezeteket felsoroló listáján.
A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását is követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. Leszögezték, hogy a több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani.
Iránban csaknem három hónapja tartanak a megmozdulások, amelyek egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki. Mahsza Aminit az iráni erkölcsrendészet vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt halt meg, szeptember 13-án. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták. A tüntetéshullámmal összefüggésben Iránban többeket halálra ítéltek.
A Forradalmi Gárdát az iráni iszlám forradalmat követően, 1979. május 5-én hozták létre azzal a szándékkal, hogy az új rezsimhez lojális politikai erőket egy szervezetbe tömörítsék, amely egyúttal a többségében még a régi rendszerhez hű hadsereg befolyását is ellensúlyozná.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn további szankciókról tanácskoznak, ezek olyan iráni szervezeteket és magánszemélyeket büntetnének, amelyek és akik részt vettek az emberi jogok megsértésben.
(MTI)
Összesen 700 felett lehet a kimenekítettek száma. 
