|
| Maszkot viselő gyalogos Melbourne-ben, amelyet füst borít be a bozóttüzek miatt. EPA/ERIK ANDERSON |
Kevés gyűlöltebb ember van manapság Ausztráliában, mint az ország miniszterelnöke. Scott Morrison december végén hagyta hátra füstölgő országát egy kellemes nyaralásért cserébe Hawaii-on, de pár nap után az óriási felháborodás hatására haza kellett térnie.
Márpedig az ausztrál rendkívüli hőségből és szárazságból még két hónap hátra van, és már eddig is elpusztult 2500 ház, felperzselődött múlt október óta 10.7 millió hektár vegetáció és meghalt 28 ember (köztük 4 tűzoltó).
Szokjunk hozzá?
A kétségbeesett kármentés jegyében a kormányzat 10 napja behívott 3 ezer tartalékos katonát és bejelentette, hogy 2 milliárd dollár támogatást nyújt a szükséghelyzet enyhítésére és az infrastruktúra újraépítésére.
A liberális-konzervatív kormányzatot vezető Morrison vasárnap televíziós interjút adott, amelyben korábbi pozícióját feladva már nem tagadta a globális klímaváltozást. De ahelyett, hogy komoly intézkedéseket tervezne ennek feltartóztatására, kijelentette:
Tény, hogy az elkövetkező évtizedben és azon túl is egy egészen más klíma alatt fogunk élni és javítanunk kell ehhez az ellenálló képességeinket.
Ausztráliát mindig is jellemezték a száraz időszakok és a bozóttüzek, de az utóbbi években a globális felmelegedés miatt ezek az időszakok hosszabbak és veszélyesebbek lettek. A kontinensnyi ország átlaghőmérséklete 1910 óta 1,4 Celsius fokkal emelkedett, és az emelkedés túlnyomó része 1950 óta következett be.
A tavalyi év nemcsak az eddigi legmelegebb volt, hanem egyben a feljegyzések kezdete óta a legszárazabb is. A 10 feljegyzett legmelegebb év a 2005 óta eltelt 14 évben történt. A jelenlegi bozóttűz időszaka tavaly augusztus végén kezdődött – a normálisnál hónapokkal korábban – és minden valószínűség szerint márciusig fog tartani.
Láncreakciók és klímahiszti
Az ausztrál bozóttüzek hevessége alátámasztja azt a nemzetközi figyelmeztetést, miszerint a globális felmelegedés közeledik a visszafordíthatatlan stádiumhoz (point of no return). Két hónapja 11 ezer tudós és kutató figyelmeztetett a „klíma szükséghelyzetre”.
Ahogyan a jelentésük fogalmaz:
Ezek a klimatikus láncreakciók komoly bomlást idézhetnek elő az ökoszisztémában és a gazdaságban, potenciálisan pedig a Földünk nagy részét lakhatatlanná teszik.
|
| Káncz Csaba |
Az Ausztráliából és a nemzetközi kutatói közösségből érkező vészjelzések nehéz kommunikációs helyzet elé állítják a hazai kormányzatot. 2018 novemberében a kormányzat ugyanis szétverte a környezetvédelmi apparátust, amikor is egy lépésben az agrártárca környezetügyért felelős államtitkársága állományának 40 százalékát küldték el - a környezetvédelmi főosztályon például 17 dolgozó közül nyolcan kaptak felmondó levelet ügyfélkapujukra.
Az Orbán-kormány aztán tavaly júniusban megvétózta az EU 2050-as klímacéljait, a Fidesz országgyűlési képviselői pedig múlt szeptemberben egyenesen bojkottálták a parlament vitanapját a klímaváltozásról.
De azért valamit mégis csak mondani kellene az ausztrál válságról, és a kormányhoz közeli Mandiner nevű hetilap ezt a hangzatos magyarázatot produkálta:
A klímahiszti nemcsak Ausztráliában, hanem a globális közösségi médiában is a maximumra csavarta hangerejét, a globális felmelegedést okolva, a hullámokat pedig lassan a balliberális pártok is meglovagolták klímavészhelyzetet és radikális intézkedéseket követelve.
A cikk szerint
a globális felmelegedést emlegetni az ausztrál erdőtüzeket illetően balgaság.
A vasárnap megjelent cikk hazai szerzője nem értesült időben arról, hogy ugyanazon a napon az ausztrál miniszterelnök pozíciót váltott ebben a kulcskérdésben. És ugye itt nemcsak Ausztráliáról beszélünk e tragédia kapcsán, hiszen az elmúlt egy évben feltartóztathatatlan tűzvész pusztított Kaliforniában, Dél-Európában, az Amazonas vidékén, Közép-Afrikában, Borneón és Szibériában is.
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán. 
