Megfelel a feltételeknek, ezért az Európai Bizottság azt javasolja az uniós pénzügyminisztereknek, tegyék lehetővé, hogy Lettország január 1-jétől, tizennyolcadikként bevezesse az eurót - jelentette be Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért és az euróért felelős alelnöke.
|
| Lettország legnagyobb értékű bankjegye az 500 lat |
A bizottság úgy ítéli meg, hogy Lettország megfelelő fenntartható gazdasági konvergenciát ért el az euróövezethez képest - fogalmaz közleményében a bizottság, amely megállapítja, hogy Lettország mind az öt konvergenciakritériumnak eleget tesz, ezért készen áll, hogy a latot az euróra cserélje.
Optimisták a lettekkel kapcsolatban
"Lettország azt példázza, hogy egy ország bármilyen súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságot képes leküzdeni, és erősebben kerülhet ki a válságból" - mondta Olli Rehn, aki arra is emlékeztetett, hogy Lettországé lesz várhatóan az idén az unió leggyorsabban fejlődő gazdasága. Rehn szerint az euró bevezetése a közös pénzbe vetett bizalom jelképe, és újabb bizonyíték arra, hogy akik az eurózóna széthullását jósolták, azok tévedtek.
Rendkívüli konvergenciajelentésében a bizottság megállapítja, hogy az elmúlt egy évben Lettországban 1,3 százalék volt a pénzromlás üteme, ez pedig jóval elmarad a 2,7 százalékos referenciaértéktől, és várhatóan hosszabb távon is így marad majd. Az infláció alacsony szintje részben az áfa-csökkentés egyszeri hatásának tudható be, de Brüsszel szerint ennek dacára a küszöbérték alatt marad az infláció.
"Lettországnak oda kell figyelnie, hogy alacsonyan tartsa az inflációt, a többi között óvatos költségvetési politikával, és a belső kereslet szinten tartásával"- hangsúlyozza a bizottság.
| Magyarország és Lettország mellett még két államnál javasolta a bizottság az eljárás megszüntetését. Részletek >> |
Az államadósság és az államháztartás hiánya a bizottság megítélése szerint jóval a küszöbérték alatt van. A deficit a bruttó hazai termék (GDP) 1,2 százaléka, és várhatóan annyi is marad, az államadósság pedig 40,7 százalék. A bizottság külön kitért arra, hogy a deficit 2010-ben még 8 százaléknál is több volt, ami miatt Lettország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Május végén, a bizottság az eljárás megszüntetését javasolta. Ha ez megtörténik, Lettország minden tekintetben megfelel majd a deficitre vonatkozó konvergenciakritériumnak - állapítja meg jelentésében a bizottság.
Nyolc évet vártak az előszobában
A vizsgált időszakban az Európai Bizottság úgy találta, hogy a hosszú távú kamatláb Lettországban 3,8 százalék volt, míg a küszöbérték 5,5 százalék.
Lettország a kötelező két évnél jóval többet töltött el az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben, mivel 2005-ben lépett be a mechanizmusba, az elemzést megelőző két évben pedig a lat nem mutatott 1 százaléknál nagyobb árfolyam-ingadozást, és nem is került jelentős nyomás alá. Brüsszel a lett jogszabályokban sem talált kivetnivalót, a jogrend is alkalmas arra, hogy a latot az euró váltsa fel.
A bizottság a kötelezően vizsgálandó konvergenciakritériumokon kívül más gazdasági mutatókat is górcső alá vett, és arra jutott, hogy a strukturális munkanélküliség szintje meglehetősen magas, valamint Lettországban hagyománya van annak, hogy nem az országban letelepedett, főleg a FÁK-országokból származó természetes és jogi személyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Ennek felügyelete további kihívásokat jelent - véli a bizottság.
Az inflációval gond lehet
Az uniós szerződés előírásai szerint az Európai Központi Bank (EKB), az eurózóna jegybankja is rendkívüli konvergenciajelentést készített Lettországról. Bár az EKB végkövetkeztetése ugyanaz, hogy Lettország készen áll az euró bevezetésére, Frankfurt ugyanakkor kétségeket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy középtávon Riga képes lesz-e alacsonyan tartani a pénzromlás ütemét.
A bizottság és az EKB a szabályok szerint kétévente készít konvergenciajelentést azokról az országokról, amelyek vállalták, hogy bevezetik a közös pénzt. Rendkívüli konvergenciajelentés készítését - amilyen a mostani is - az adott tagállam kérheti, amit jellemzően akkor tesz meg, ha felkészültnek érzi magát nemzeti valutája lecserélésére. A végső szót formálisan az uniós pénzügyminisztereknek kell kimondaniuk: ahhoz, hogy Lettország bevezethesse az eurót, a pénzügyminiszterek minősített többségű döntése szükséges. Erről várhatóan júliusban dönthetnek majd a tárcavezetők, miután a kérdésben az Európai Parlament is állást foglalt, és a lett euró bevezetésére az uniós állam- és kormányfők is rábólintottak. Ha a tanács úgy dönt, hogy Lettország január 1-jén bevezetheti az eurót, egyúttal azt is visszavonhatatlanul rögzíti, milyen végleges árfolyamon kell majd a latot euróra váltani.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
