- Az EU 500 millió euró értékű új katonai segélycsomagot ratifikált Ukrajnának, az EU 27 külügyminisztere hétfőn Brüsszelben találkozott. Az 500 milliós eurós csomagot, valamint további 45 millió eurót hagytak jóvá az ukrajnai katonai kiképző missziójának „nem halálos felszerelésére”.
- Németországra nehezedik a nyomás, hogy Leopard tankokat szállítsa Ukrajnának, miután pénteken nem született döntés a délnyugat-németországi ramsteini amerikai katonai támaszponton tartott nemzetközi védelmi csúcstalálkozón. A Németországban gyártott tankok reexportját a gazdasági minisztériumnak kell jóváhagynia.
- Némi zavart keltett Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnapi megjegyzése, miszerint országa nem állja útját annak, hogy Lengyelország Leopard tankokat küldjön Ukrajnába. Egyelőre tisztázatlan, hogy kijelentései a kormány álláspontjának megváltozására utalnak-e, vagy csupán a zöldpárti kísérletet próbálják kijavítani Olaf Scholz kancellár elhibázott kommunikációs stratégiájában.
- Lengyelország megismételte, hogy kész tankokat küldeni Ukrajnába Németország beleegyezése nélkül. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kijelentette, hogy kormánya engedélyt fog kérni Berlintől, hogy Leopard tankjait Ukrajnába küldje, de ezt másodlagos jelnetőségűnek minősítette. A német kormány szóvivője azonban azt mondta, hogy Berlinhez nem érkezett kérés sem Lengyelországtól, sem más országtól, amely engedélyezné a Leopard 2 harckocsik Ukrajnának történő átszállítását.
- A Kreml arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna lakossága „megfizeti az árát”, ha a nyugat úgy dönt, hogy tankokat küld Kijev támogatására. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Európában kialakult ellentétek arról, hogy tankokat szállítsanak-e Kijevnek, azt mutatják, hogy a NATO-szövetségen belül egyre nagyobb az idegesség. Peszkov visszautasította Washington azon bejelentését is, amely szerint szankciókat kíván bevezetni az orosz magánzsoldos Wagner Group ellen.
- A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési frissítése szerint az orosz erők továbbra is „műveleti holtponton vannak és súlyos veszteségeket szenvednek el”. A jelentés azt is elmondja, hogy a Valerij Geraszimov, az orosz vezérkari főnök és újonnan kinevezett ukrajnai parancsnok által bevezetett új fegyelmi intézkedésekre „szkeptikus visszajelzések” érkeztek, különösen a katonáknak a szakáll viselését tiltó döntésre.
- A rendkívüli áramszünet hétfőn Ukrajna egyes területeit érintette, köztük Dnyipropetrovszk és Lviv régiókat.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva hajlandó volt tárgyalni Ukrajnával a háború első hónapjaiban, de az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek mást tanácsoltak Kijevnek. Lavrov dél-afrikai látogatása során Naledi Pandor külügyminiszterrel találkozott egy hónappal azelőtt, hogy a dél-afrikai hadsereg Oroszországgal és Kínával közös hadgyakorlatnak ad otthont.
- Oroszország bejelentette, hogy visszavesz a diplomáciai kapcsolatokból a NATO-tag Észtországgal, Tallinnt „totális russzofóbiával” vádolva . Az orosz külügyminisztérium szerint ez válasz az észt lépésekre, amelyek célja a tallinni orosz nagykövetség méretének csökkentése. Szolidaritásként Észtországgal Lettország bejelentette, hogy csökkenti diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, és tájékoztatja orosz nagykövetét, hogy február 24-ig hagyja el az országot.
- Egy dnyiproi sokemeletes épület elleni múlt hétvégi rakétatámadás következtében megsérült 18 ember továbbra is kórházban van, köztük egy gyermek. Az ukrán állami műsorszolgáltató jelentése szerint "e betegek között nincs súlyos állapotú, mindegyiküket átvitték az intenzív osztályokról az általános osztályokra."
- Németország megkezdte Patriot légvédelmi rendszereinek áthelyezését lengyel területre, közel az ukrán határhoz, ahol a kósza rakétacsapások megakadályozására vetik be őket. Berlin azt követően döntött a három Patriot egységének lengyelországi telepítéséről, hogy két embert megölt egy eltévedt ukrán rakéta, amely tavaly novemberben csapódott be a régióban található lengyel Przewodow falura .
- A rendőrség elfogta Andrej Medvegyevet, az orosz Wagner-zsoldoscsoport egykori parancsnokát, aki nemrégiben Norvégiába menekült. Medvegyev norvég ügyvédje, Brynjulf Risnes elmondta, hogy a rendőrség vasárnap este döntött Medvegyev elfogásáról, miután „komoly nézeteltérés” alakult ki az egykori Wagner-katonával abban a biztonságos házban, ahol Norvégiába érkezése óta élt.
- A Kreml szerint „túl korai” Vlagyimir Putyin 2024-es újraválasztási pályázatáról beszélni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az orosz elnök „nem nyilatkozott az ügyben”. 2021-ben Putyin aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi számára, hogy élete során még kétszer induljon az elnöki posztért, ezzel 2036-ig hivatalban maradhat. (The Guardian)
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
