(Fotó: Eidenpenz József)

Ez indoklása szerint biztosítja annak lehetőségét, hogy a kormány valamely kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.

A parlament honlapján közzétett törvényjavaslat indoklása ismerteti: a költségvetési kiadási előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás szabályait az Áht. tartalmazza. Ez alapján kötelezettségvállalásra - meghatározott kivétellel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor. A kivételeket részben az Áht., részben az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (Ávr.) tartalmazza.

A törvényjavaslat a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a forrás biztosítása költségvetési-technikai szempontból a döntés időpontjában nem lehetséges. A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről.

Az államháztartásért felelős miniszter a döntés alapján a kormány jogkörében eljárva intézkedik a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat az Ávr. módosításával kell megalkotni.

Lázár indoklásban hangsúlyozza, hogy e körben sem a kormány, sem az annak hatáskörében eljáró miniszter nem dönthet az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről.

A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz.

Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv egyetértése, jóváhagyása. A törvényjavaslat ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet - akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben - felmerül.