Irán londoni nagykövete mindeközben arra szólította fel a brit kormányt, hogy ne engedjen a feszültség eszkalációjára törekvő politikai erőknek. Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn tájékoztatja a londoni alsóház képviselőit a Stena Impero nevű, svéd tulajdonú, de brit lobogó alatt közlekedő tartályhajó iráni lefoglalásának fejleményeiről.
Hunt a BBC televíziónak nyilatkozva vasárnap megerősítette azt a véleményét, hogy teljesen elfogadhatatlan az iráni akció, amely súlyos kérdéseket vet fel a brit és a nemzetközi hajózás biztonságával kapcsolatban a Hormuzi-szorosban. A külügyminiszter kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia a feszültség enyhítésében érdekelt.
A Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint mindazonáltal Hunt várhatóan diplomáciai és gazdasági intézkedéscsomagot jelent be Iránnal szemben hétfői parlamenti tájékoztatójában. A lap forrásai szerint a szankciók között lehet Nagy-Britanniában lévő iráni vagyoneszközök zárolása.
A brit kormány emellett nyomást gyakorolhat az Európai Unióra és az ENSZ-re azoknak a szankcióknak az újbóli bevezetése érdekében, amelyeket az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodás keretében oldottak fel 2016-ban, felszabadítva többmilliárd dollárnyi iráni vagyoneszközt.
Tobias Ellwood, a brit védelmi minisztérium államtitkára ezt vasárnap közvetve megerősítette. Ellwood a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a brit kormány által mérlegelt válaszlépési lehetőségek között szerepel szankciók bevezetése is Irán ellen.
Irán londoni nagykövete, Hamid Baeidinezsád azonban vasárnapi Twitter-bejegyzésében arra szólította fel a brit kormányt, hogy "tartsa féken azokat a hazai politikai erőket", amelyek a már meglévő kétoldalú feszültség további, a hajózás kérdésén jóval túlmutató eszkalációjára törekszenek.
A nagykövet szerint ez meglehetősen veszélyes és nem túl bölcs törekvés a jelenlegi érzékeny időszakban. Hamid Baeidinezsád részletek nélkül közli Twitter-bejegyzésében, hogy Irán "készen áll más forgatókönyvekre" is.
Nem katonai megoldás
A hét végén háromszor is ülésezett a brit kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA), és az értekezletek után Jeremy Hunt kijelentette, hogy London elképzelései között nem szerepelnek "katonai opciók", a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik.
A külügyminiszter hozzátette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia "kimért, de erőteljes" válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.
Mi történt?
Vasárnap nyilvánosságra hozták annak az üzenetváltásnak a felvételét, amely a térségben járőröző brit fregatt, a Montrose és a Stena Impero elfoglalására készülő iráni egységek, illetve a Montrose és a Stena Impero között zajlott az incidens időpontjában.
A Dryad Global nevű brit hajózásbiztonsági cég által megszerzett felvételen hallatszik, amint a Montrose arra hívja fel a Stena Impero legénységének figyelmét, hogy hajójuk nemzetközileg elismert átkelési útvonalon halad a szorosban, áthaladásukat a nemzetközi jog alapján senki nem akadályozhatja. A Montrose ugyanezt közli az iráni egységekkel, az irániak egyik hajója ugyanakkor azt közli a Stena Impero legénységével, hogy nem esik bántódásuk, ha követik az irányváltásra vonatkozó utasítást.
A Montrose nem tudott közvetlenül közbeavatkozni, mivel Penny Mordaunt brit védelmi miniszter tájékoztatása szerint egyórányi útra volt a helyszíntől az incidens idején. Mordaunt közölte azt is, hogy a Stena Impero ománi vizeken haladt, amikor az irániak elfogták.
A miniszter cáfolta azt a szombati iráni bejelentést, amely szerint a Stena Impero összeütközött volna egy iráni halászhajóval, majd a halászhajó vészjelzéseit figyelmen kívül hagyva folytatta útját, és ezért kellett feltartóztatni.
Vasárnap Omán is felszólította Iránt, hogy engedje szabadon a brit tartályhajót. Az ománi külügyminisztérium Twitter-üzenetében önmérsékletre, a nézeteltérések diplomáciai úton történő rendezésére szólította az érintetteket.
A várakozásoknak megfelelően, negyed százalékponttal, 3,75 százalékra csökkentette alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa. 
