Mégsem szűnik meg teljesen a kata adózás lehetősége a BKIK javaslatával összhangban. A tegnap az Országgyűlés részére benyújtott törvénytervezet szerint ugyanis a jelenlegi körülbelül 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30 százaléka a jövőben is egyszerű és arányaiban még alacsonyabb adómérték mellett folytathatja a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a jelenlegi magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik - számolt be közleményében a BKIK.

A budapesti kamara ugyanakkor több módosítást is javasol az új kata tekintetében, melyeknek köszönhetően az ésszerűbben vezethető majd be:

• A BKIK azt javasolja, hogy a katát érintő bármilyen változás csak 2023. január 1-ével lépjen életbe, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen megismerni az új adózási előírásokat és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.
• Megfontolásra javasolja, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé kerüljön bevezetésre egy 100 ezer forintos választható adótétel is, ami a jövő évi minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot keletkeztessen az ezt választó katások számára.
• A jövő évtől kezdve minden évben kerüljön valorizálásra a kata, hogy a TB jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér emeléssel.
• A BKIK arra kéri a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására. Erre több megoldás is adódik, melyek bár az adminisztráció növekedésével járnának, cserébe a vegyes, de döntően lakossági ügyfélkörrel rendelkező katások is az új kata hatályán belül maradhatnának:

1. A törvényjavaslat módosításával például az árbevétel 15-20 százalékáig tegyék lehetővé a kifizetőknek történő számlázást.
2. Másik megoldási lehetőség, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után egy százalékos mértékű adó is megállapításra kerüljön a számla befogadó fél költségelszámolási jogának megnyitása érdekében.
3. Működőképes megoldás lehet az is, hogy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhessenek, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. Például a Szövetkezeti törvény módosításával az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek”. A katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiknek viszont már a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki. (A szövetkezetbe így befolyó bevétel katás tagnak való kifizetését csak 15 százalékos szja terhelné, TB járulék viszont nem, és így további TB jogviszony sem keletkezne. Megoldandó feladat lenne az anyagjellegű költségek katás és szövetkezeti jogviszony közötti elszámolásának részletszabályainak kidolgozása is).

• A BKIK kezdeményezi, hogy a kata újraszabályozása révén a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, mely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához, miközben az adó mértéke (és a vele járó TB jogviszony) jelentősen magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét. Ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.
• A BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos ÁFA alanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő kata határ ténylegesen kihasználható legyen.

A BKIK az új, egyszerűsített adó részleteinek kidolgozásához már több érintett iparági képviseleti szervezettel is felvette a kapcsolatot (például Music Hungary Szövetség), továbbá online konzultációt is indított a katás vállalkozók körében, amit már 5 ezer vállalkozó töltött ki. Ezek alapján fog a BKIK javaslatot tenni az új adónemre.