Ramush Haradinaj pénteken jelentette be lemondását, mert az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgáló koszovói különleges bíróság gyanúsítottként idézte őt be. Indoklása szerint így a bíróság nem Koszovót vagy a koszovói miniszterelnököt hallgatja ki néhány nap múlva, hanem Ramush Haradinajt, a magánembert.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd. Ezért érezte úgy a szerb államfő, hogy sajtótájékoztató keretében mindenképpen kommentálnia kell a koszovói politikus lépését.
Aleksandar Vucic szerint lemondásával Haradinaj szimpátiát kelt a koszovói albánokban, és egy előrehozott választás esetén az eddiginél is nagyobb támogatásra számíthat. A szerb politikus véleménye szerint a választást követően akár a szerb kisebbség nélkül is kormányt lehet majd alakítani Koszovóban, ami az ott élő szerbek jogainak további csorbulását jelentené, és a helyzetük az eddigieknél is nehezebb lenne. A szerb kisebbségnek tíz garantált hely jár a koszovói parlamentben, de Szerbia szerint hozhatók olyan politikai döntések az albánok részéről, amelyek megfelelő támogatottság mellett a szerbek kizárását jelenthetnék.
Aleksandar Vucic úgy vélte, az előrehozott választásokra történő készülődés további indokot adhat Pristinának arra, hogy ne folytassa a Belgráddal folytatott párbeszédet, és fenntartsa a szerbiai árukra novemberben kivetett százszázalékos vámot.
A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett feltételezett háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is felmerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire. Az UCK-nak tagja volt Ramush Haradinaj, Hashim Thaci államfő és Kadri Veseli házelnök is.
A bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a koszovói parlament. Az UCK veteránjait tömörítő egyesület tavaly decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot. A bíróság januárban kezdte meg a tanúk és a gyanúsítottak meghallgatását. Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.
Csütörtökön lehet a háború eddigi legfontosabb diplomáciai találkozója. 
