A lengyel kormány felfüggesztette a Szolidaritás Közlekedési Csomópont (CPK) névre keresztelt óriási
repülőtér, illetve vasúti és közúti csomópont építését, amelyet elődje Varsó és Łódź közé álmodott – derült ki a Notes from Poland hírportál beszámolójából. Auditálják a projektet, amely megosztja a politikusokat, a szakértőket és a laikus közvéleményt is.
A szkeptikusok élén Maciej Lasek, az állami beruházásokért és a regionális politikáért felelős minisztérium helyettes vezetője áll. Ehhez a tárcához tartozik a CPK, amelynek felügyelőbizottságát egy mozdulattal leváltották olyan szakemberekre, akik együttműködnek majd a felülvizsgálatot végző szaktárcával.
Donald Tusk miniszterelnök annyit mondott a projektről, hogy szemben az előző kormánnyal - a
jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vezetőivel - neki nincs német- és franciafóbiája. Ezért nem gondolja, hogy Lengyelországnak meg kellene mutatnia, hogy nagyobb közlekedési csomópontja van, mint Európa két vezető hatalmának. Emellett úgy véli, nem árt kétszer meggondolni egy olyan projekt folytatását, amely minden egyes lengyel családnak 50 ezer złotyjába (4,5 millió forint) fájna. Ráadásul ezt jelentős részben hitelként vennék fel.
Az új kormány sem egységes azonban az üggyel kapcsolatban. Dariusz Klimczak elismételte azt az érvet, amelyet mindig elmondanak a nagyberuházásokkal kapcsolatban. Olyan sok pénzt öltek már bele, hogy kár lenne kidobni azt az ablakon. Ez a gondolkodás nem veszi figyelembe, hogy még sokkal több pénzt is el lehet pocsékolni rossz ötletek megvalósítására.
Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója például ostoba politikusok hülyeségének minősítette a tervet. Szerinte a lengyelek egy homokvárat terveznek építeni a semmi közepén. Miután a CPK politikai kérdés, a lakosság a politikai megosztottsággal párhuzamosan vélekedik róla. Egy novemberi felmérésben a megkérdezettek 51 százaléka azt nyilatkozta, hogy a Tusk-kormánynak folytatnia kellene a projektet, míg a válaszadók 40 százaléka feladná a gigacsomópont építésének tervét.
Hizlalni kellene a nemzeti légitársaságot
Lengyelország légi forgalmi kapacitásának bővítésére egyébként szükség lenne, ám kérdés, ezt hogyan valósítsák meg. A nemzeti légitársaság, a LOT 2019-ben tízmillió utast szállított, ami elmarad, a Lufthansa, az Air France-KLM vagy akár a Ryanair és a Wizz Air forgalmától, de azért nem jelentéktelen.
A LOT nyereséges működéséhez ezt a számot növelni kellene, ehhez viszont a cégnek bővítenie kellene hálózatát, célállomásait és pénzesebb, gyakrabban repülő utasokat kellene szereznie. A CPK hívei szerint a növekedést a gigarepülőtér segítségével lehetne elérni. Emellett a létesítmény nagy cargoforgalmat bonyolíthatna le. A gond az, hogy a matek még a CPK megrendelésére a légitársaságok világszervezete, az IATA által készített prognózis szerint sem jön ki. Ezt A tanulmány 2060-ra 65 millió utast jósol, miközben a PiS-kormány 100 millióra számított. A légi forgalmi szövetség becslése szerint a CPK félmillió tonna árut kezelhet 2030-ban, ami 2025-re egymillióra, majd 2060-ra 1,75 millióra mehet fel. A frankfurti, valamint a párizsi Charles de Gaulle repülőtér jelenlegi forgalma 2,1-2,1 millió tonna, a londoni Heathrow-é 1,7 millió tonna. Ezek nyilván nőni fognak a következő években, így a lengyelek csak kullognának Nyugat-Európa mögött.
Ami az építési határidőt illeti, a CPK-projekt korábbi felelőse, Mikolaj Wild elismerte, hogy a független szakértők 15 százalékos esélyt adnak a beruházás befejezésének 2028-ra, ahogy azt tervezték. Az új varsói vezetés szerint egyébként az előző kormány elhanyagolta a varsói Chopin repülőteret, mondván, úgyis megépül a CPK. Ez a légikikötő 18,5 millió utast fogadott 2023-ban és becslések szerint néhány éven belül 22 millióval eléri kapacitása maximumát. Eközben az IATA 40 milliós utasforgalmat becsül a lengyel fővárosra vonatkozóan 2040-re. A Chopin és a másik varsói reptér, a Modlin, amely tavaly 3,4 millió utas fogadott, nem tudja ezt kiszolgálni, miután korlátozott azoknak a járatoknak a száma és zajterhelése, amelyek elférnek a Varsó körüli légi folyosókban.
Bóka János számolt be róla. 
