Vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazája foglalkozzon csak a belső ügyeivel, 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen a fejlődő világ országain. A magyarok akarják a legszorosabbra fűzni gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal (67 százalékos támogatottság) és a magyarok tartják az Unión belül a legcsekélyebb jelentőségű veszélynek az orosz politikát (23 százalék) – emel ki néhány hazánk közvéleményét jellemző mutatót Jacob Pouschter, a washingtoni Pew Research Center, globális kutatóintézet vezető munkatársa az Alapblog.hu-nak adott interjúban.
A vizsgált 10 európai állam polgárainak nagyjából 56 százaléka, az Egyesült Államokban élőknek 57 százaléka lényegében azt mondja: „mindenki foglalkozzon leginkább saját magával, mintsem mások bajaival, mindenki oldja meg problémáit maga, mégpedig úgy, ahogy tudja”. Ugyanakkor mégis egység mutatkozik Európán belül, mint ahogy az amerikai közvélekedésben is, hogy a legfőbb veszélynek – főként az Iszlám Állam jelképezte – terrorizmust ítélik meg.
Erősödő tendencia a befelé fordulás
Az Egyesült Államokban 2010 óta 11 százalékkal nőtt az „elszigetelődők” száma, Európában szinte változatlan a tendencia – derül ki a Pew Research Center kutatásából.
Pouschter szerint az Egyesült Államokban erőteljesen, Európában pedig folyamatosan növekszik azon huszon- sőt harminc évesek száma, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy külön háztartásban éljenek. Kezd jóval ötven százalék fölé emelkedni a szülőkkel egy háztartásban lakni kénytelen fiatalok aránya a világ legmódosabb, évtizedeken át a legkiegyensúlyozottabban fejlődő országaiban is. A nyugati társadalmakra rányomja bélyegét a gazdasági bizonytalanság érzete, az elszegényedéstől, lesüllyedéstől való félelem.
|
| Mennyire kellene az országnak a saját problémáival foglalkoznia? Forrás: alapblog/www.pewglobal.org |
„A vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazájuk foglalkozzon csak a belső ügyeivel, a politika, a gazdaság kizárólag Magyarországra figyeljen. 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen más államokon, különösképpen nem a fejlődő világ országainak népein. A magyarok a (vizsgált) európai népek átlagához képest erőteljesebben aggódnak a menekültek miatt (69 százalék szerint ez az országra leselkedő egyik legnagyobb veszély). A magyarok a legkevésbé elégedettek az Európai Unió menekültpolitikájával (72 százalék) és mindössze 17 százalékuk véli lényeges szempontnak az emberi jogok ügyét, azt, hogy ez bármiféle szerepet játsszon az ország külpolitikájában. A többi európai uniós tagállamban ez az arány átlagosan 44 százalékos. Az uniós átlaghoz képest masszívabb, 57 százalékos a NATO támogatottsága a magyarok körében, továbbá annak igenlése is, hogy Magyarország gazdaságilag terjeszkedjen a világban (62 százalékos támogatottság), ruházzon be például a fejlődő országokban” – nyilatkozta a szakértő a kutatási eredményekkel kapcsolatban.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
