- Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Kína erősödő kapcsolata nemcsak Ázsiára, hanem Európára is veszélyt jelent. A tokiói Keio Egyetemen tartott beszédében a NATO vezetője hangsúlyozta: az erősebb együttműködés és a minél több barát fontosságát a NATO számára az indiai-csendes-óceáni térségben.
- Az oroszbarát erők azt állították az orosz médiában, hogy a heves harcokkal teli Bahmut városát majdnem körülzárták. Tass Vitalij Kiselev ezredest idézték a magát kikiáltó Luhanszki Népköztársaság nevében, aki azt mondta: „Bahmutot gyakorlatilag három oldalról „befogták”, és az ellenség intenzív kiütése folyik.
- Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legfrissebb hírszerzési frissítése szerint az elmúlt napokban „a konfliktus legintenzívebb ágyúzása” zajlott a Dnyeper folyó mentén. "Ebbe beletartozott Herszon városának folyamatos ágyúzása is" - jegyezte meg a mnisztérium, hozzátéve, hogy a Donbászon kívül Herszon a legkövetkezetesebben ágyúzott város.
- A kijevi adóhatóságot vezető tisztviselőnőt több millió dolláros csalással vádolják, miután rajtaütöttek négy ingatlana egyikében. Az ukrán állami nyomozóiroda (SBI) közleménye szerint a vezető a hatóság többi tagjával együtt visszaélt „hatalmával és hivatali helyzetével”.
- Ez az esemény akkor következett be, amikor Volodimir Zelenszkij kampánya zajlik az állami korrupció ellen, s mielőtt Kijevben pénteken megkezdődne az EU magas rangú tisztségviselőivel tartandó csúcstalálkozó, amelyen megvitatják az Unióhoz való esetleges csatlakozást. A korrupció elleni események ma Igor Kolomojszkij, Ukrajna elnökének egykori politikai szövetségese és Arszen Avakov volt belügyminiszter háza elleni razziával folytatódtak.
- Oroszország azt állítja, hogy meg akarja óvni az Új Start szerződést, és „nagyon fontosnak” minősítette azt. Az Egyesült Államok kedden azzal vádolta Moszkvát, hogy megsértette az egyezményt – a két ország között fennálló utolsó nukleáris szerződést –, amely korlátozza az Egyesült Államok és Oroszország által bevethető stratégiai nukleáris robbanófejek számát. Washington igyekszik megvédeni a szerződést, de a Moszkvával fenntartott kapcsolatok jelenleg az elmúlt évtizedek legrosszabbika az ukrajnai orosz invázió miatt.
- Spanyolország kezdetben négy-hat Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnába, Olaszország pedig Franciaországgal egyesítené erőit Ukrajna légvédelmének ellátásában. Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto egy interjúban azt mondta, hogy egy soron következő katonai segélycsomag, amelyet Giorgia Meloni kormánya készít elő, „valószínűleg” tartalmazni fogja „az orosz rakétatámadás elleni védelmi fegyvereket”. Olaszországtól várják a rakétakilövőket, míg Franciaországtól a rakétákat.
- Németország alkancellárja, Robert Habeck felszólalt az ellen, hogy országa vadászgépeket szállítson Ukrajnának. Habeck, az Ukrajnát német gyártmányú Leopard 2 harckocsikkal támogató kormány korai támogatója azt mondta, hogy egy ilyen lépés valószínűleg túl messzire menne a Kijev melletti támogatást mérlegelő nyugati szövetségesek számára, és attól tart, hogy egyenesen háborúba keverednek..
- Az Egyesült Államok több mint 2 milliárd dollár értékű katonai segélyt készül küldeni Ukrajnának, amely várhatóan első ízben tartalmaz majd nagyobb hatótávolságú rakétákat, valamint egyéb lőszereket és fegyvereket, amely a Kreml szerint fokozzák majd a konfliktust.
- Az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, Boris Johnson felszólította a nyugati vezetőket, hogy „a lehető leggyorsabban szállítsanak vadászgépeket Ukrajnának”. A Downing Street szóvivője szerint viszont nem célszerű nyugati repülőgépeket szállítani.
- Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó megfontolni, hogy közvetítőként szolgáljon Oroszország és Ukrajna között, ha mindkét háborúban álló ország és az Egyesült Államok is kéri. Netanjahu azt mondta, nem sokkal azután, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, felkérték közvetítőnek, de akkor visszautasította, mert akkor még csak ellenzéki vezető volt.
- Alekszandr Nyevzorov neves orosz újságírót távollétében nyolc év börtönbüntetésre ítélte egy moszkvai bíróság, miután bűnösnek találta az orosz hadseregről szóló „álhírek” terjesztésében.
- A fehérorosz fegyveres erők az oroszországi kiképzés és a fehéroroszországi gyakorlatok befejezése után immár autonóm ellenőrzés alatt tartják az orosz szállítmányú, nukleáris képességű Iskander mobil irányított rakétarendszereket.
- Lettország nem küldi el sportolóit a 2024-es párizsi olimpiára, ha Oroszországból és Fehéroroszországból indulhatnak versenyzők, amíg Ukrajna megszállása zajlik –közölte az ország olimpiai bizottságának szóvivője. De sem Litvánia, sem Észtország nem fontolgatja a bojkottot.
- A lengyel kormánypárt vezetője, Jarosław Kaczyński és az ellenzéki párt tagja, Radek Sikorski rendezte a régóta húzódó vitát. Kaczyński beleegyezett, hogy 50 000 zlotyit adományoz az ukrán hadsereg támogatására a Sikorskival kapcsolatos megjegyzései miatt, amelyet. 2016-ban az oroszországi Szmolenszk közelében történt 2010-es repülőgépszerencsétlenség kapcsán tett. A tragédiában Kaczynski ikertestvére, Lech Kaczyński akkori elnök és 95 másik ember meghalt. (The Guardian)
Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács Ukrajna csatlakozását az uniós kiberbiztonsági tartalékhoz. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
