Továbbra is sokkal többet kell költeni a mindennapokra. A 30-59 éves korosztályba tartozók 91 százaléka a második negyedévben többet költött a megélhetésére, mint egy évvel korábban - derül ki a K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb adataiból. Az első negyedévben 92 százalékuk beszélt az egy évvel korábbinál magasabb kiadásokról, vagyis lényegében ugyanannyian maradtak.
37 százalék 50-99 ezer forinttal többet költ, mint tavaly
A magasabb kiadásokkal szembesülők - akik magasabb kiadásokról számoltak be, mint egy éve - a második negyedévben átlagosan 60 ezer forinttal költöttek többet, mint 2022 azonos időszakában. A költségnövekedés medián értéke 48 ezer forint volt, vagyis a megélhetésükre többet költők fele ennél kisebb, a másik fele pedig nagyobb összegről számolt be. Az első negyedévben az átlagos többletkiadás 65 ezer, a medián pedig 49 ezer forintot tett ki, érdemi változásról tehát nem beszélhetünk. A hivatalos adatok szerint az év első negyedévében minden hónapban 25 százalék felett volt az éves infláció, a második negyedév hónapjaiba némi lassulás eredményeként 20,1-24 százalék között volt a pénzromlás üteme, de ez láthatóan még nem jelent meg a vizsgált korosztályok véleményében.
A biztos jövő felmérés eredményei szerint nagy eltérések voltak abban, hogy az érintettek között kit milyen mértékben sújtotta a megélhetési költségek emelkedése: 34 százalékuk, azaz nagyjából a harmaduk még viszonylag olcsón megúszta, ők 50 ezer forintnál alacsonyabb költségnövekedésről számoltak be. Ugyanakkor az érintettek legnagyobb része, 37 százalék beszélt 50-99 ezer forintos nagyságrendről. Alacsonyabb, de még mindig jelentős azoknak az aránya, akik 100-149 ezer forintos többletkiadásból tudják csak finanszírozni az életüket, 18 százalék, azaz majdnem minden ötödik érintett ebbe a csoportba tartozott. 4 százalékuk 150-199, 7 százalékuk pedig 200 ezer forintnál is jelentősebb összegű emelkedést tapasztalt.
A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A fenti sajtóanyagban idézett felmérés 2023. április 28–május 7. között készült.
Arról, hogy mennyibe kerül egy nagybevásárlás az Auchannál, a Tesconál és az Intersparnál, a hétfő reggel megjelenő friss Privátbankár Árkosár-felmérésünkben olvashatnak majd.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
