Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért. Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.
Macron-Le Pen - párbaj jöhet a végén
A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és szuverenista kihívója, Marine Le Pen határozta meg. Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24. második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik az MTI összefoglalója szerint is.
Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.
Le Pen meg van győződve arról, hogy Franciaország hanyatlik, ezért vissza kell találnia egykori nagyságához. A francia inflációs ráta 5 százalék fölé szökött, az elektromos energia ára az egekben, az életszínvonal esik, így a választók bizony elgondolkodhatnak a váltáson. Macron esetleges bukása óriási politikai és pénzügyi zavart idézne elő az Európai Unióban. Káncz Csaba beharangozója:
A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelembe vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.
Funtnak még:
Az MTI összefoglalójából kiderül: a baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba. A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.
Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések 9 százalékos támogatottsággal radikális jobboldali Eric Zemmour és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye 5 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.
Az Európai Néppárt elnöke tudomásul veszi, hogy a hozzájuk tartozó Tisza Párt nem támogatja a gyorsított ukrán EU-csatlakozást. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
