Egy friss francia felmérés szerint Marine Le Pen 47 százalékot kapna Emmanuel Macronnal szemben az elnökválasztás második fordulójában, amely a valaha mért legmagasabb érték. Ennek alapján a verseny nagyon szoros lehet majd április 10-én és 24-én. Márpedig Macron esetleges bukása óriási politikai és pénzügyi zavart idézne elő az Európai Unióban.
Macron teljesítménye
Az elnök a többi EU-s országgal összevetve stabil kézzel kormányozta hazáját a COVID-válság ideje alatt. Gazdasági reformjainak, bürokrácia-csökkentésének és munkahelyteremtési programjának kezdenek beérni a gyümölcsei. A 7,4 százalékos munkanélküliség viszonylag magas, de így is 14 éves mélypontnak számít francia viszonylatban. Macron volt ráadásul az az államférfi, aki Európában a legaktívabban lobbizott Moszkvában egy békés megoldás érdekében az orosz-ukrán háborúban.
A két nagy párt (a Köztársaságiak és a Szocialisták) jelöltjei haloványan muzsikálnak a felmérések szerint, ami Macront egyedüli főáramlatú jelöltként hagyja a mezőnyben. 2017-ben a centrista jelölt biztosan nyert, így sokan még mindig abban a hitben vannak, hogy ez megismétlődik. Macron még mindig viszonylag fiatal a maga 44 évével, akár Európa legfontosabb vezetője lehetne Angela Merkel távozása után.
A piacok még viszonylag nyugodtak
A piacok alapvetően még mindig abban a hitben vannak, hogy simán veszi ebben a hónapban a kétfordulós elnökválasztási akadályt. Ezzel ő lenne 2002 óta az első francia elnök, aki második mandátumot nyer el.
De az első forduló itt van vasárnap, az olló pedig szűkül. Már csak hat százalékpont a különbség Macron és euroszkeptikus fő ellenfele, Marine Le Pen között a második fordulós előrejelzés szerint.
Le Pen az utóbbi időszakban minden energiájával a megélhetési válságra koncentrált kampányában, ami erős téma az elszálló energia- és élelmiszerárak időszakában.
Győzelme még mindig viszonylag valószínűtlen – de ha megvalósulna, óriási sokkot okozna. Franciaország magas és egyre növekvő államadóssága – amely jelenleg a GDP 115 százalékán áll! – hirtelen a figyelem középpontjába kerülne, a gazdasági nacionalizmusa elijesztené a befektetőket, elnöksége pedig káoszba taszíthatná az Európai Uniót.
Azt az EU-t, amelyet „törvénytelen szupranacionális szervezetnek” tart. Le Pen meg van győződve arról, hogy Franciaország hanyatlik, ezért vissza kell találnia az egykori nagyságához („grandeur”). Számára a külkapcsolatok csakis szuverenista, önálló francia alapállásból lehetségesek.
Márpedig a francia inflációs ráta 5 százalék fölé szökött, az elektromos energia ára az egekbe ugrott, az életszínvonal esik, így a választók bizony elgondolkodhatnak a váltáson. 2017-es kampányához képest Le Pen most mérsékeltebb programmal jelentkezett: így az eredeti tervét a francia frank visszaállításáról mára elvetette.
Le Pen programjának árulkodó részletei
De ahogyan a Euro Intelligence írja, Le Pen valójában egy „báránybőrbe bújt farkas” protekcionista programjával. Le Pen 20 ezer vámtisztet akar munkába állítani a csalásmegelőzés örve alatt, akiket az olasz és a német határon vetne be az importáruk ellenőrzésére. Ez viszont gyakorlatilag megkérdőjelezné az európai közös piacot, amely 1993-ban jött létre. Le Pen ezt nem nevezi „Frexitnek”, de valójában a határőrizet ilyen szintű megerősítése ebbe az irányba mutat.
Ez a mindennapokban rémálom lenne a költségek és hosszabb várakozások tekintetében a vállalatok számára, amelyeket már amúgy is megviselt hasonló okok miatt a Brexit. Nem lenne igazán üzleti bizalmat erősítő lépés egy inflációs környezetben. Ráadásul bizonyosan nem maradna válaszlépések nélkül az EU többi tagállama részéről.
Mik Le Pen titkos adui?
A 2017-ben Le Penre szavazók 40 százaléka ma úgy gondolja, hogy Le Penből „kitünő” elnök válna. Macron esetében ugyanez az arány kevesebb, mint 20 százalék. Márpedig ez negatívan befolyásolhatja a Macron-szavazók választási részvételét.
Le Pen jó ideje középre mozdult el, így a korábbi oroszbarát véleménye már nem okoz károkat kampányának, Moszkva inváziója ellenére. Végül mellette szól az is, hogy már hónapok óta egyre és folyamatosan szűkül a különbség Macron és közötte.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
