Emmanuel Macron. Forrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A legfrissebb felmérések szerint az elnöki mozgalom választási esélyeire nincs hatással az hogy, ügyészi vizsgálat indult Richard Ferrand területfejlesztési miniszternek egy korábbi ingatlanfejlesztési ügyében.

A francia sajtó több mint egy hete az úgynevezett Ferrand-ügytől hangos, s az Odoxa közvélemény-kutatóintézetnek a France Info hírrádióban pénteken ismertetett felmérése szerint a franciák 54 százaléka úgy véli, hogy Emmanuel Macronnak nem szabadna a közélet erkölcsössé tételét zászlajára tűző új kormányban tartania Richard Ferrand-t, akire az érdekellentét gyanúja vetül.

A volt szocialista politikus egy biztosítótársaság vezetőjeként 2011-ben élettársától bérelt a biztosító számára irodát, s ezzel a magánjogi szerződéssel a pár személyes haszonszerzéssel gyanúsítható. Az ügyészi vizsgálat és az ellenzéki támadások ellenére az államfő és Edouard Philippe miniszterelnök is támogatásáról biztosította a minisztert.

Mit tett a botrány?

A június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások esélyeit mérő felmérések azt mutatják, hogy a Ferrand-ügy, amely az első jelentős válság, amellyel az új kormánynak szembesülnie kell, eddig nem hatott ki az elnöki párt, a Köztársaság lendületben (LReM) dinamikájára.

Egy héttel az első forduló előtt az OpinionWay közvélemény-kutatóintézetnek a Les Échos című gazdasági lapban pénteken megjelent felmérése azt mutatja, hogy a május 24-én kirobbant botrány ellenére az LReM támogatottsága egy százalékpontot javult az elmúlt héten, s kettőt az elmúlt két hétben.

A május 30. és június 1. között 1980 francia választópolgár megkérdezésével készült tanulmány szerint ha most tartanák a választást, Macron pártja 335-355 helyet szerezne meg az 577 képviselői székből. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség. Az egy éve alakult párt ez alapján kényelmesebb kormányzati többségre számíthat az alsóházban, mint amekkorát 2007-ben a Nicolas Sarkozy vezette jobboldal, illetve 2012-ben a Francois Hollande vezette baloldal tudhatott magáénak.

Lassú méreg

"Az elnöki dinamika nem gyengül" - mondta a Les Échos-nak Bruno Jeanbart, az OpinionWay kutatási vezetője, aki ugyanakkor nem zárta ki, hogy a Ferrand-ügy hosszú távon hatással lesz a közvéleményre. Álláspontja szerint az ügy "lassú méregként" hathat a kormányzat megítélésére.     Az LReM-et a stabilan 20 százalékon álló jobbközép Köztársaságiak követik a felmérésben, akik 145-165 helyet szerezhetnek meg a nemzetgyűlésben. A szocialisták egy százalékpontot visszaestek, s alig 9 százalékos támogatottságra számíthat a korábbi kormánypárt, amellyel 20-35 képviselői helyet szerezhet meg.     A 13 százalékos támogatottságú radikális baloldal várhatóan 24-31 képviselőt küldhet az alsóházba, míg az első fordulóban 18 százalékot elérő Nemzeti Front, amely az elmúlt héten egy százalékpontot esett vissza, végül 7-17 képviselővel rendelkezhet.     A frakcióalakításhoz legalább 15 képviselőre van szüksége egy pártnak.

Simán nyernek

Hasonló eredmény mutat az Ipsosnak május 27. és 30. között 14 958 francia választópolgár megkérdezésével készült felmérése, amelyet a Le Monde című napilap ismertetett pénteken. Az Ipsos 31 százalékos támogatottságot jelez az első fordulóban az elnöki mozgalomnak, 22 százalékot a jobboldalnak és 18 százalékot Marine le Pen pártjának, a Nemzeti Frontnak. A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével 11,5, a szocialisták pedig 8,5 százalékot érhetnek el.

Emmanuel Macronnak az Ipsos szerint is meglehet az abszolút többsége a nemzetgyűlésben a második fordulót követően, 395-425 képviselővel az 577-ből. A jobboldal 95-115 helyre számíthat, míg a radikális jobboldal 5-15, a radikális baloldal 10-20 képviselőt küldhet az alsóházba.