Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű véleménye szerint igen nehéz gazdasági örökség vár Emmanuel Macronra, a francia elnökválasztás győztesére, aki a várható ellenállás miatt gazdasági reformterveinek felvizezésére kényszerülhet. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői hétfői helyzetértékelésükben kiemelték, hogy Macron a munkapiaci reformokat tette reformprogramjának elsődleges elemévé.
A ház szerint ha az új francia elnöknek sikerülne elérnie annyit reformtervei közül, hogy a munkaidőről szóló megállapodásokat vállalati szintre szállítsák le a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott ágazati szintről, és ha sikerülne felső határt szabni a munkaügyi bíróságok által elbocsátások esetére megítélhető kártérítések összegére, ez már "tisztes első lépést" jelentene a francia munkapiac rugalmasabbá tétele és a munkanélküliségi ráta csökkentése felé.
Meg kell küzdeni érte
Ehhez azonban Macronnak szüksége lenne a nemzetgyűlés támogatására, és jóllehet a közvélemény-kutatási adatok nem zárják ki, hogy a júniusi törvényhozási választások után az új államfő En Marche nevű mozgalmáé lehet majd a legnagyobb parlamenti frakció, ez azonban korántsem garantált.
Macronnak mindemellett valószínűleg számolnia kell a lakossági ellenállással is, különös tekintettel arra, hogy bár a választást döntő többséggel nyerte, valójában a teljes francia választópolgárságnak kevesebb mint a fele szavazott rá - hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői. Hozzáteszik: mindez azt is jelentheti, hogy az új francia elnök esetleg kénytelen lesz "felvizezni" átfogó reformprogramját.
A ház szerint Macron ugyanakkor Németországgal mindenképpen képes lesz együttműködni az európai integráció további előmozdítása érdekében, akár Angela Merkel jelenlegi kancellár, akár fő vetélytársa, Martin Schulz alakíthat kormányt az őszi németországi választások után.
Optimista kilátások
Mindezt egybevetve a Capital Economics elemzői "óvatos derűlátással" ítélik meg Macron esélyeit arra, hogy reformterveinek legalább egy részét végre tudja majd hajtani, felhajtóerőt adva a francia gazdaságnak, de úgy vélik, "a feladat nem könnyű".
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban összeállított elemzése szerint Macron reformközpontú cselekvési programja pozitív Franciaország adósmegítélése szempontjából - feltéve, hogy az új államfő e programot végre is tudja hajtani, és el tudja érni a francia gazdaság középtávú növekedésének erősítésére és az államadósság konszolidációjára kitűzött célt.
A Moody's szerint azonban ha az elnöki intézmény és a következő parlament nem lesz képes dűlőre jutni a reformok végrehajtásában, annak ötévnyi további gazdasági sodródás lehet a következménye, és ez még inkább kikezdheti Franciaország szuverén adósprofilját.
Innen szép győzni
A hitelminősítő szerint Macron "viszonylag kedvezőtlen" közfinanszírozási és növekedési helyzetből kezdi elnöki időszakát. A francia államadósság-ráta megközelíti a hazai össztermék (GDP) 100 százalékát, és valószínűtlen, hogy az évtized vége előtt érdemben csökkenésnek indulna. Franciaország évtizedek óta nem ért el komolyabb sikereket az adósságcsökkentésben, és ez várhatóan ezután is így lesz - jósolják a Moody's londoni elemzői.
A cég szerint mindehhez viszonylag gyenge növekedési potenciál is járul, és a jelentősebb növekedésösztönző reformok elmaradása esetén nem valószínű, hogy az éves összevetésű gazdasági növekedés hosszabb távon meghaladhatná a 1,5 százalékot.
A Moody's közölte: Franciaország államadós-besorolását és az osztályzat kilátását középtávon az fogja meghatározni, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók mennyire lesznek képesek a növekedésösztönzéshez és a költségvetési konszolidációhoz szükséges szakpolitikai intézkedések kidolgozására és sikeres végrehajtására.
| A Moody's jelenleg "Aa2" szintű - a lehetséges legjobb "Aaa" besorolástól két fokozattal elmaradó - osztályzattal és stabil kilátással tartja nyilván a francia államadósságot. A cég több mint három éve, 2012 novemberében vonta meg az "Aaa" besorolást Franciaországtól - a második legnagyobb euróövezeti gazdaságtól -, azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a francia gazdaság növekedési kilátásait számos szerkezeti probléma gyengíti, és emiatt egyre nehezebben megjósolható, hogy Franciaország mennyire lenne képes ellenállni bármely jövőbeni euróövezeti sokknak. |
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
