A nyers adatok alapján 0,4 százalékkal a múlt év negyedik negyedévében a magyar GDP, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkkal bővült. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit – közölte kedden a második GDP-becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH),
Mi történt az év végén?
A negyedik negyedévben az ipar teljesítménye 1,6, azon belül a feldolgozóiparé 3,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása és a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3,1, a mezőgazdaságé 13,5 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
Fotó: Depositphotos
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedés (6,4 százalék) a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 4,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé és a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé egyaránt 2,9 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 2,8, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,7 százalékkal nőtt. Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 2,5, a szállítás, raktározásé 1,4 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 1,2, a közigazgatásé 1,1, az ingatlanügyleteké 0,1 százalékkal lett nagyobb. A bruttó hazai termék negyedik negyedévi 0,4 százalékos növekedését a szolgáltatások bővülése (1,3 százalékponttal) segítette elő. A szolgáltatásokon belül legnagyobb mértékben a kereskedelem, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye egyaránt 0,4, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlegének nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására.
A másik, azaz a felhasználási oldalon a negyedik negyedévben aháztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal bővült. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 12,0, a féltartósok esetében 1,8, a nem tartósok esetében 4,4, a szolgáltatások esetében pedig 4,6 százalékkal. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal bővült, Ezek eredményeként a végső fogyasztás 2,6 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 10,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A bruttó felhalmozás 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 1,2 százalékkal nőtt.
Mi történt az év egészében?
A múlt év egészében a termelési oldalon a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,1 százalékkal nőtt, miközben az építőiparé 0,6, az iparé 3, a mezőgazdaságé 10,4 százalékkal kisebb lett. A GDP volumenét a szolgáltatások teljesítménye 1,1 százalékponttal növelte, az építőiparé érdemben nem befolyásolta, a mezőgazdaságé 0,3, az iparé pedig 0,6 százalékponttal mérsékelte.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztás 5,8 százalékkal csökkent, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,6 százalékkal nőtt. A bruttó felhalmozás 6,1, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 11,3 százalékkal visszaesett. Az export volumene 2,8, az importé 3,3 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,8, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,5 százalékos emelkedéséhez, míg a bruttó felhalmozás 1,5 százalékponttal lassította a gazdaság teljesítményét. A hazai fogyasztási kiadások volumene 4,6 százaláékkal bővült.
