Ez alapvetően annak eredménye, hogy tavaly júliusban Ales Michl váltotta fel Jirí Rusnokat a cseh nemzeti bank kormányzói tisztségében, ami a jegybank monetáris politikájának módosulásához vezetett. A cseh alapkamat 1999 óta a legmagasabb szinten van, miután korábban hétszer egymás után emelték az alapkamatot, legutóbb tavaly júniusban, 1,25 százalékponttal.
Míg Jirí Rusnok az alapkamatemelések híve volt, Ales Michl minden esetben a kamatemelések ellen szavazott. A kamatemelési döntéseket a jegybanktanács ismételten a folyamatosan emelkedő csehországi inflációval és az ukrajnai háború hatásaival indokolta. Tavaly júniusban 17,2 százalékra nőtt az éves infláció Csehországban, az utóbbi hónapokban azonban csökken.
A jegybanktanács szerdai ülésén úgy döntött, hogy továbbra is beavatkozik a pénzpiacon a cseh korona árfolyamának stabilitása érdekében. Részleteket erről nem közöltek.
A lombard- és a diszkont-kamat nem változott, az előbbi 8 százalékon, az utóbbi pedig 6 százalékon maradt.
A cseh jegybanktanács szerdai döntései megfelelnek a pénzügyi elemzők várakozásainak - jegyezte meg a CTK hírügynökség. Az elemzők szerint az infláció alakulása, valamint a korona erősödése megfelel az általános várakozásoknak, ezért a jegybanktanácsnak nem volt oka beevatkozni a kamatokba.
(MTI)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
