A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben az átlagos bruttó bér a nemzetgazdaságban 257 857 forint volt, ami 6,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az átlagos nettó bér 171 475 forint volt szeptemberben, a személyi jövedelemadó kulcsának idei 1 százalékpontos csökkenése miatt ez 8,3 százalékos éves növekedési ütemet jelent, s mivel az infláció 12-havi üteme szeptemberben 0,6 százalékos volt, ez 7,7 százalékos reálbér-növekedésnek felel meg.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője az adatokra reagálva közölte: mivel a közfoglalkoztatottak számának bővülése egy év alatt elhanyagolható mértékű volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó bérnövekedés üteme is 6,7 százalékos volt (vagyis a kettő közötti eltérés bezárult), míg csak a rendszeres kereseteket tekintve az éves növekedés üteme 6,3 százalékos volt.
A bérnövekedés üteme 2015 közepétől kezdődően gyorsult fel, és 2016-ban a bruttó bérnövekedés üteme 6 százalék közelében stabilizálódott, amit legnagyobb részben a több ágazatban kialakult munkaerőhiány, illetve ennek következtében a munkavállalói szervezetek megerősödött alkuereje tett lehetővé.
A közeljövőben ezekhez a tényezőkhöz csatlakoznak a még intenzívebb bérnövekedés irányába ható gazdaságpolitikai lépések (2017-től 4, 2018-ban 2, majd 2020-ig további évi 2 százalékpontos járulékcsökkentés, aminek ellentételezéseként masszív minimálbér és garantált bérminimum emelést kellene a munkaadóknak elfogadniuk), ezekről azonban még zajlik az alkufolyamat a kormányzat, a munkavállalók és a munkaadók képviselői között (ma is sor kerül egy egyeztetésre).
Frissítés: időközben a kormány és a munkáltatók megállapodtak. Erről itt írtunk >>>>
Oszlay szerint az idei évben 6 százalék körüli bruttó bérnövekedés mellett a nettó bérnövekedés meghaladhatja a 7,5 százalékot, ami a 0,5 százalék körüli éves átlagos inflációra tekintettel 7 százalékot meghaladó reálbér-növekedést jelent.
Ezt hozza 2017
Jövőre, amennyiben a kormány terveihez közeli járulékcsökkentési és béremelési pálya valósul meg, a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár kétszámjegyű is lehet, viszont bezárul a bruttó-nettó növekedési rés, miközben az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet. „Így is az ideit legalább elérő reálbér-növekedési ütem várható 2017-ben, ami azt jelenti, hogy a gazdasági növekedéshez a háztartások fogyasztásának bővülése továbbra is meghatározó mértékű hozzájárulást nyújt” – teszi hozzá az elemző.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy látja: jövőre 2,8 százalékkal nőhet a GDP, aminek a gerincét az idei évhez hasonlóan a háztartások fogyasztása adhatja, az átlagos infláció pedig elérheti az 1,9 százalékot 2017-ben. "Fontos hozzátenni, hogy nagy az előrejelzési bizonytalanság, hiszen ha a vártnál erősebb mértékben gyűrűzik végig a béreken a kormányzat által adott impulzus, akkor az a jelenlegi GDP növekedési ütem és inflációs ráta előrejelzésünket is megemelheti" - jegyzi meg.
Egy ázsiai nagyhatalomtól érkezik kollégája.
