A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy az eddigi "A mínusz"-ról egy fokozattal "BBB plusz"-ra rontotta Szlovénia hosszú futamidejű hazai és külső államadósságának besorolását.
A "BBB" kategória is még befektetési ajánlású osztályzati sáv, de az elsőrendű "A" besorolási szintnél számottevően nagyobb adóskockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét.
A Fitch Ratings a rontott szlovén osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Másnál sincs jobb helyzetben Szlovénia
| A hitelminősítő szerint ahhoz, hogy felminősítsék Magyarországot, nagyobb növekedési potenciált kell felmutatni. Részletek >> |
Április végén egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service a befektetési ajánlású osztályzatot is megvonta Szlovéniától, az addigi "Baa2"-ről két fokozattal - a köztes "Baa3" kihagyásával - "Ba1" szintre rontva a szlovén államkötvény-kötelezettségek besorolását. A Moody's arra a véleményére hivatkozva minősítette le Szlovéniát, hogy markánsan romlik a szlovén kormány pénzügyi helyzete, amelyet várhatóan a bankrendszer kényszerű kisegítése is tovább terhel majd, és növekszik a valószínűsége annak, hogy az ország végül külső pénzügyi segítségre szorul.
A Moody's "Ba1" szintű jelenlegi osztályzatánál a Fitch rontott szlovén besorolása is még három fokozattal jobb.
Elhúzódó recesszióval számolnak
A Fitch Ratings a pénteki leminősítéshez fűzött indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy Szlovénia makrogazdasági és költségvetési kilátásai jelentősen romlottak a cég legutóbbi, tavaly augusztusban elvégzett szuverén osztályzati felülvizsgálata óta.
A Fitch londoni elemzői közölték, hogy az idei évre és 2014 egészére is recessziót várnak a szlovén gazdaságban. A ház jelenlegi prognózisa szerint a szlovén hazai össztermék (GDP) 2013-ban 2 százalékkal, jövőre 0,3 százalékkal esik vissza reálértéken.
A hitelminősítő előrejelzése szerint ebben a környezetben - a hivatalos célkitűzéssel ellentétben - nem csökken, hanem növekszik az idén a GDP-arányos szlovén államháztartási hiány. A Fitch azzal számol, hogy a deficit az idén a hazai össztermék 5 százalékára emelkedik a tavaly mért 4 százalékról, jóllehet a 2012 végén elfogadott költségvetési törvényben 2,8 százalékos deficitcél szerepel az idei évre.
A Fitch Ratings prognózisa szerint a vártnál magasabb államháztartási hiány, a gyenge makrogazdasági kilátások és a bankrendszer feltőkésítésének költségei miatt a bruttó államadósság is nagyobb lesz a cég által korábban vártnál, és 2013-2014-ben valószínűleg eléri a GDP-érték 72 százalékát. A Fitch kiemeli elemzésében, hogy Szlovénia bruttó államadósság-rátája 2008-ban mindössze 22 százalék volt. A hitelminősítő a szlovén adósbesorolás tavaly augusztusi felülvizsgálatának idején még 63 százalékos államadósság-rátával számolt 2014-re.
Sokat kell költeniük a bankokra
A cég alapeseti becslése az, hogy a szlovén bankszektornak 2,8 milliárd euró további tőkeinjekcióra lesz szüksége; ez a GDP-érték 8 százalékával egyenlő. A Fitch várakozása szerint a költségvetésből csak a három legnagyobb - jórészt állami tulajdonú - szlovén banknak 2 milliárd euró tőkepótlást kell juttatni. A hitelminősítő kiemeli pénteki londoni elemzésében, hogy ez az összeg több mint a kétszerese a legutóbbi hivatalos becslésnek.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legutóbbi előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetőknek összeállított, nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig "kicsúszott az ellenőrzés alól".
A Commerzbank elemzői közölték: kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
