A közlemény szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. A bűncselekményeket feltételezhetően Ukrajna megszállt területein követték el 2022. február 24-től kezdődően.
A közlemény szerint "alapos a gyanú", hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútuma értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli, mert a bűncselekményeket közvetlenül, illetve másokkal közösen, vagy mások közbejárásával követték el, valamint azért, mert elmulasztottak megfelelő ellenőrzést gyakorolni azok fölött, akik a bűncselekményeket elkövették, elkövetésüket megengedték és a tényleges irányításuk alá tartoznak.
"A kérelmet elbíráló tanács az ügyészség 2023. február 22-i beadványai alapján úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy mindkét gyanúsítottat felelősség terheli a lakosság törvényellenes deportálása és a lakosság törvényellenes átszállítása háborús bűncselekmény miatt, melyeket Ukrajna megszállt területein követtek el ukrajnai gyerekek sérelmére" - tudatta a bíróság.
A büntetőbíróság arról is tájékoztatott, hogy az elfogatóparancsok a sértettek és a tanúk védelme, valamint a nyomozás védelme érdekében általában titkosak, ám tekintettel arra, hogy az említett bűncselekmények elkövetése feltételezhetően továbbra is folyamatban van, valamint az elfogatóparancsok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a további bűncselekmények elkövetésének megakadályozásához, a testület úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás érdeke az, hogy tegyék közzé az elfogatóparancsok kiadásának tényét, a gyanúsítottak nevét, valamint a terhükre rótt bűncselekményeket.
A hírre reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a letartóztatásokat elrendelő határozatot.
"Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra" - hangsúlyozta a külügyi szóvivő.
(MTI)
A miniszterelnök jabvasolta. 
