• Az ukrán csapatok mélyebben nyomultak be az orosz védelmi vonalakba a délkelet-ukrajnai Robotine közelében, amelyet állításuk szerint hétfőn visszafoglaltak – közölte kedden az ukrán hadsereg egyik szóvivője. Andrij Kovaljov az állami médiának nyilatkozva kijelentette: „Az ukrán erők sikereket könyvelhettek el Novodanilivka és Verbove irányában, két településnél a zaporizzsjai területen”. Hozzátette: a csapatok megtartják az elfoglalt területet, és támadják az orosz tüzérséget.
• Szűk családi és baráti körben, a nyilvánosság kizárásával eltemették Jevgenyij Prigozsint kedden Szentpéterváron – közölte a Wagner zsoldoscsoport egykori vezetőjének vállalkozása, a Concord. A cég a Telegram közösségi oldalon megjelent üzenetben ugyanakkor kiemelte, hogy a szentpétervári Porohovszkoje temetőben lévő nyughelynél leróhatják a kegyeletüket azok, akik személyesen kívánnak elbúcsúzni Jevgenyij Prigozsintól. A Wagner-alapító irányítása alatt álló vállalatnak ez volt az első nyilvános üzenete azóta, hogy a zsoldoscsoport június végén lázadást indított az orosz katonai felsővezetés ellen, ami később kudarcba fulladt. Prigozsin temetésével kapcsolatban Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kedden délelőtt újságíróknak azt mondta, hogy a Kreml a család magánügyének tekinti a temetést, annak részleteiről nincs is tudomása, és Vlagyimir Putyin elnök nem tervezi a részvételt a szertartáson.

• Lezuhant az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik helikoptere az Oroszország délnyugati részében lévő cseljabinszki területen, a fedélzetén tartózkodó mind a négy személy életét vesztette – közölték az orosz sürgősségi és a légiügyi szolgálatok kedden.  A beszámolók szerint csak a legénység tartózkodott a helikopteren, amely kiképzőrepülést hajtott végre. A légi jármű Prudnij falu mellett az erdőbe zuhant, a baleset helyszínén tűz ütött ki. A balesetet az előzetes információk szerint műszaki meghibásodás okozta.
• Az orosz légvédelem ukrán drónokat lőtt le Tula és Belgorod térsége felett – közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium, de nem jelezte, hogy vannak-e károk vagy áldozatok.
• Sikeres tesztrepülést hajtott végre egy orosz SJ100-as repülőgép, amelyhez már nem használtak importált alkatrészeket a nemzetközi embargó miatt – közölte kedden Gyenyisz Manturov orosz ipari miniszter hivatala. A légi közlekedés olyan ágazat, amelyet a legjobban sújtott az Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Oroszországgal szembeni embargó. A minisztérium közlése szerint a repülő mintegy 40 rendszerét és alkatrészét cserélték ki orosz gyártmányra. A Komszomolszk na Amuréban működő PJSC Jakovlev által gyártott SJ100-as gép csaknem egyórás próbaútján elérte a 3000 méteres magasságot és az óránként 343 kilométeres sebességet. A közleményben kiemelték, hogy a tesztrepülés sikeres volt, mivel a gép minden rendszere működött, stabil és irányítható volt a levegőben. Az SJ100-ast, a Szuhoj Superjet SSJ100 egyszerűbb változatát 2010 óta gyártották sok külföldi alkatrész felhasználásával. Az ukrajnai háború kitörése után azonban az Egyesült Államok és az Európai Unió is betiltotta az alkatrészek szállítását, valamint a Boeing és Airbus repülőgépek exportját is Oroszországba. Számos orosz légitársaság ezért a már forgalomból kivont repülőkből pótolja a szükséges alkatrészeket. A szankciókat azonban sajtóértesülések szerint több nagy orosz légitársaság ki tudja játszani. A független Vjorsztka portál értesülése szerint az Aeroflot, az S7, a Pobjeda és a Rosszija légitársaság összesen mintegy 100 millió euró értékben importált alkatrészeket.

• Több mint 1300 iskolát romboltak le Ukrajnában a háború kezdete óta az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken, és számos további létesítmény súlyosan megrongálódott – közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) kedden. A támadások miatt az iskolaköteles korú gyermekek mindössze harmada látogatja az összes óráját személyesen, és sokan elfelejtették a tananyagot – tette hozzá az UNICEF. A diákok harmada hibrid, harmada pedig távolléti oktatásban tanul. „Az iskolák elleni támadások rendületlenül folytatódnak, miközben a gyerekek egyre zaklatottabbak, és egyre kevesebb a biztonságos hely, ahol tanulhatnának” – magyarázta a szervezet. Az ENSZ Gyermekalapja rámutatott: a háborút a koronavírus-világjárvány előzte meg, így számos ukrán gyermek már negyedik éve nem tud rendesen iskolába járni. A szervezet aláhúzta: az ukrán tanárok mintegy fele jelezte, hogy romlottak a tanulók anyanyelvi, matematikai és idegen nyelvi készségei. Az Ukrajnából elmenekült gyermekek helyzete sem jobb: több mint felük kimarad a fogadó ország oktatási rendszeréből elsősorban nyelvi és közlekedési akadályok, illetve a helyi intézmények kapacitáshiánya miatt. Az UNICEF hangsúlyozta: háborús vagy válsághelyzetben az iskolák sokkal többet biztosítanak a tanulási lehetőségnél, mert biztonságot és rendszert adnak a veszteséggel és erőszakkal szembesülő gyermekeknek. Emellett a jobb táplálkozás, valamint az oltásokhoz és a különféle segélyekhez való hozzáférés helyszínei lehetnek – fűzte hozzá a szervezet. Az ENSZ Gyermekalapja megjegyezte: partnereivel együtt azon dolgozik, hogy a gyerekek Ukrajnában és a fogadó országokban is jobban hozzáférjenek az oktatáshoz. A szervezet célja, hogy segítsen mintegy 300 ezer ukrán gyermeken, akit az a veszély fenyeget, hogy a következő tanévben kimarad az iskolából.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta posztjáról Jevhen Borzilovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei vezetőjét – derült ki kedden az államfő honlapján közzétett rendeletből. Borzilov a mukachevo.net kárpátaljai hírportál szerint 2022 júliusa óta vezette a részleget. Ezt megelőzően, 2019-től az SZBU Poltava megyei részlegét irányította, azelőtt pedig a biztonsági szolgálat kémelhárítási osztályának helyettes vezetője volt.

(MTI, The Guardian)