A visegrádi országokban élők közül a következő egy éven belül várható változásokat a lengyelek ítélik meg a legoptimistábban, a magyarok közül az optimisták aránya 13 százalék, a szlovákok és a csehek pesszimistábbak - áll a CEORG, a Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportjának kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb Tárki-elemzésben.
Az ország gazdasági helyzetét értékelve a lengyelek a leginkább elégedettek: 23 százalékuk, a magyarok 1 százalékkal a legkevésbé, míg a cseheknél és a szlovákoknál az arány 6-6 százalék. Kissé más volt az eredmény, ha az egy éven belüli gazdasági várakozásokról kérdezték az embereket júliusban: eszerint mind a gazdaság, mind pedig a személyes anyagiak tekintetében jóval közelebb áll egymáshoz a négy ország lakosainak véleménye.
Ki mit vár a jövőtől?
Továbbra is a lengyelek a legoptimistábbak, hiszen 14 százalékuk vár javulást, de a magyarok sem sokkal maradnak el ettől, a derűlátás 13 százalékra jellemző. A szlovák válaszadók 11, míg a cseh megkérdezettek 6 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak a gazdasági kilátásokat. A magyarok az ország gazdasági (közel)jövőjére vonatkozó kérdésben az elmúlt években amúgy is a leginkább derűlátónak számítottak a visegrádi országok között, ám ez az egyébként alacsony szintű optimizmus minden országban, így Magyarországon is csökkent az elmúlt évben. A tavaly júliusi kutatás szerint a magyarok még több mint 20 százaléka várt javulást, és ez a legjobb arányt jelentette a lengyelek előtt.
Javul az Ön anyagi helyzete a következő évben?
A saját anyagi helyzetük megítélésben alig van különbség az egyes országok között, és bár megint csak a lengyelek tekintenek a leginkább pozitívan a jövőbe, csupán 15 százalékuk gondolja úgy, hogy egy év múlva a jelenleginél jobban vagy sokkal jobban fog élni. A szlovák válaszadók 12 százaléka vár javulást, a csehek 10 százaléka.
A magyarok a sor végére kerültek, mert csupán 8 százalékuk várja anyagi helyzete javulását a következő 12 hónapban, amely egy éppen két éve kezdődött lefelé szálló trend újabb mélypontja is egyben. A lakosság gazdasági helyzetértékelésére vonatkozó kutatások alapján az elmúlt nyolc évben két mélypont volt: a 2007 és 2009 közötti időszak, valamint a jelenlegi.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
