Az államháztartás központi alrendszerének 2012. március végi hiánya így 517,5 milliárd forintra teljesült, 2011. március végén e deficit 742,1 milliárd forint volt.
A két év összehasonlításánál azonban fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bér és dologi kiadásai az idei évben a központi költségvetési szervek kiadásait növelik, ezzel szemben ezen kiadások a tavalyi évben még az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerénél jelentkeztek - írja az NGM.
Bevételek
A központi költségvetés március havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 47 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei maradtak el a tavalyi összegtől, melynek oka főként az uniós előirányzatokon belül egyes operatív programok alacsonyabb teljesülése.
Kiadások
A központi költségvetés március havi kiadásai 31,3 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében elsősorban a kamatkiadások alakultak nagyobb összegben a tavalyi év azonos hónapjánál. Ezen felül az egyedi és normatív támogatások, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai (a korhatár előtti ellátások átkerülése miatt) és az EU-hoz történő hozzájárulások lettek magasabbak a tavalyi értéknél.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2012 márciusában 90,2 milliárd forintot tettek ki, 36,7 milliárd forinttal többet mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 11,2 milliárd forintos szintet értek el, 6,3 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadások (79 milliárd forint) összességében 30,4 milliárd forinttal lettek magasabbak mint az előző évben.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2012. március havi 3,6 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 7,1 milliárd forintos deficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 3,5 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2011. március hónapjában az Alapok együttes hiánya 23,0 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél alacsonyabb hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak az Egészségbiztosítási Alap magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, mely összefügg az egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének emelkedésével.
Az NGM összeállítása szerint növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között kerültek elszámolásra a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek is. A két év összehasonlításánál meg kell még említeni, hogy idén március hónapban a Nyugdíjbiztosítási Alap közel 8,5 milliárd forintos költségvetési támogatásban részesült, míg 2011-ben nem kapott támogatást. A kieső költségvetési támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel pótolta 2011 második félévében.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok március havi 8,2 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok összes bevételei 8,8 milliárd forinttal magasabb, kiadásai pedig 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak. A bevételek esetében a többlet főként a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás jogcímsorán jelentkezett. A kiadások közül a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kiadásai teljesültek alacsonyabb összegben az előző év azonos hónapjához képest.
Hogy ne legyen annyira borús a kép, az NGM korrigált számokat is közöl a hiányról (a táblázat utolsó sorai). Eszerint "csak" 61,9 százalék jött össze az éves előirányzathoz képest az első negyedévben.
|
Ez volt tavalyEgész más eredményre jutott Matolcsy György minisztériuma a tavalyi GDP-arányos deficit kapcsán, mint a KSH vagy az MNB - természetesen a minisztérium adata messze a legkedvezőbb olvasata a számoknak. Hogy a félreértéseket tisztázzák, levezették, hogy jött ki a 2,43 százalékos hiány - ami igazából 4,3 százalékos többlet, egyszeri tételek nélkül. Részletek >> |
A korrekciós tételek a következők: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó 2011. évi bevétel (459,0 milliárd forint), a pénzügyi szerveztek és egyes ágazatok különadói (2011. évben együttesen 358,0 milliárd forint, 2012. évben 342,0 milliárd forint), az Európai Bíróság döntése miatti ÁFA visszatérítések 2011-ben (a bírósági ítélet időpontjában fennálló görgetési álomány visszafizetésének és a visszaigénylési szabályok megváltozásának együttes hatásaként pénzforgalomban közel 250,0 milliád forint, az uniós módszertan szerint 198,3 milliárd forint), továbbá a megyei önkormányzatok és a MÁV Zrt. adósságainak átvállalása 2011-ben (együttesen 246,0 milliárd forint), az MBF Zrt. eredeti terven felüli tőkeemelése 2011-ben (120,0 milliád forint), valamint a MOL Nyrt. részvényeinek megvásárlása 2011. évben (498,6 milliárd forint).
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
