Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tart az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen a debreceni Kölcsey Központban (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Eljött Közép-Európa ideje, ezen belül a régió keleti része, benne Magyarország, a Kárpát-medence és a Visegrádi országok ideje. Megkezdtük a versenyképességi felzárkózást, melynek célja, hogy utolérjük Ausztriát és Németországot. Geopolitikai egyensúly alakult ki körülöttünk, több erőtér hálójában.

Az együttműködés múltja

A visegrádi csoport együtt indult és halad a siker felé, ráadásul ennek már sokkal régebbi gyökerei is vannak, mint gondolnánk: 1335-ben Károly Róbert királyunk a cseh és a lengyel királyt fogadta, és egy gazdasági együttműködést indítottak, melynek lényege az volt, hogy kikerüljék a bécsi vámot, és ez akkor komoly gazdasági fellendüléshez vezetett. Ugyancsak dinamikus volt a térség a Monarchia idején, és most, immár 27 éve tart a visegrádi csoport szövetsége.

Felzárkózás

Ma a visegrádi csoport az Európai Unió húzótérsége, és ha hosszú időn át fennmarad a 2 százalékos GDP-növekedési többlet a fejlett nyugat-európai országokhoz képest, akkor óhatatlanul bekövetkezik a felzárkózás, ráadásul akár teljes mértékben is, azaz ténylegesen is elérhetjük Ausztria és Németország szintjét.

A térség 3-ról 6 százalékra növelte súlyát Európán belül, miközben Németország importjának már 13,9 százaléka származik a visegrádi országokból. A globalizációban a csoport nyerésre áll. Mindeközben a 4 ország elérte az árstabilitást, mindegyik adófordulatot hajtott végre. Ugyancsak nagy fordulat következett be a munkát terhelő adók csökkentésében és a gazdaság fehérítésében.

Kihívások

Vannak azonban még komoly kihívások, feladatok is, van, amiben nem teljesítünk még jól. Ilyen az új technológiák alkalmazása, meghonosítása, mint például a robotizáció. Ugyancsak komoly lemaradás van az oktatásban, szakképzettségben: a mai és a múltbeli tudás a jövőben kevés lesz, ugyanakkor viszonylag alacsony a felsőfokú végzettségűek, diplomások aránya is. A tőkeállomány és a termelékenység is alacsony még a visegrádi országokban, és különösen alacsony nálunk az export hazai hozzáadottérték tartalma.

Eurázsiai integráció

Végül a legnagyobb lehetőség a térség számára az új eurázsiai gazdasági régió kialakulása, a ezen belül térségünk a híd szerepét töltheti be. Ehhez egy olyan közlekedési hálózat, infrastruktúra kiépítése szükséges, amely Lengyelországtól és a Baltikumtól Romániáig és Bulgáriáig tart, és rácsatlakozik a kelet felé vezető tengeri, vasúti és közúti hálózatokra.