Ismét publicisztikát jelentetett meg a Magyar Nemzet kormánylapban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Matolcsy azt fejtegeti, hogy szerinte a válság utáni helyreállítás egy paradoxon. Abban az értelemben, hogy ha csak a reálgazdaság teljesítménye áll helyre, az egyensúly pedig nem, akkor csak részleges a helyreállítás. Minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a helyreállt növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat. Minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.

Szerinte a teljes helyreállítás a következőkre épülhet:

• Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak.
• Ezek akkor nyílnak meg, ha először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a 3 százalék körüli (3-3,4 százalékos) költségvetési hiányt (a GDP arányában - a szerk.), amit 2023-tól rendre 3 százalék alatt tartunk.
• Ehhez még az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is szükséges.
• A családok pénzügyi vagyona – egy ezt ösztönző pénzpolitika esetén – bevonható a teljes helyreállítás pénzügyi forrásai közé.
• A bankrendszer képes erőteljesebb szerepet vállalni az állam és az üzleti szektor finanszírozásában.
• A jegybank – középtávú inflációs céljának teljesülése esetén – képes a helyreállítás és felzárkózás zöld forrásait biztosítani.

Mindez azt jelenti, hogy nem a költségvetés 3 százalék feletti hiányából és újabb külső eladósodásból lehet és kell fedezni a teljes helyreállítás pénzügyi forrásait. Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók - írta Matolcsy

(Magyar Nemzet)