A gazdasági dinamika térségünkben erősebb, mint az EU nálunk fejlettebb országaiban. Ez a nem mindenhol sikeres, végül mégis eredményes piaci és demokratikus átmenet hozadéka. Belső forrása a motivált és képzett munkaerő. Külső forrásai a fejlett technológia, tőke és piaci tudás beáramlása, valamint az EU források. A növekedést egyaránt támogatja a magas foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az újraiparosítás, a termelékenység növekedése és a magas belföldi hozzáadott-értékre épülő új szolgáltató szektor - hangsúlyozta Matolcsy György.
Szerinte a tíz EU-tag közép-kelet-európai ország - 3 balti állam, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Románia - alkotja történelmi és földrajzi térségünket, de a jövőt formáló megatrendek az északi 3 balti államot, valamint délen Romániát kifelé viszik a térségből, miközben belül a V4-ek politikai szövetsége egy új európai magot formál. A Balkán egésze nem közeledik a térséghez, az erős kivétel Szerbia, így a román gazdaság helyére a szerb gazdaság szállhat fel a jövő felé tartó hajóra - írta. Térségünk minden országa jelentős gazdasági felzárkózást ért el az elmúlt 30 évben az EU-átlaghoz, sőt a fejlett nyugat-európai országokhoz képest is - jegyezte meg Matolcsy György.
Idézte Ruchir Sharmat, a Morgan Stanley stratégáját, aki a fejlett országok körét a 17 ezer dolláros egy főre eső jövedelem fölött húzta meg, amelybe számításai szerint a második világháború óta csak 18 ország lépett be újonnan. Közülük 6 kelet-közép-európai (a balti államok, Csehország, Szlovákia és Szlovénia) és a következő belépő Lengyelország és Magyarország lehet.
A fejlett országok klubjába való összes új belépőnek hamarosan tehát közel fele a régiónkból származhat, ami azt jelzi, hogy Közép-Kelet-Európa nemcsak az Európai Unió, hanem a világ egyik növekedési motorja és legsikeresebb régiója lehet - hangoztatta a jegybank elnöke.
A térség sikeres felzárkózása csoportos felzárkózás, egyensúlyi növekedésre épül, ezért fenntartható, egyben térségünk nyitott az új megoldásokra és nem korlátozzák a múltban kialakult monopóliumok - sorolta a felzárkózást segítő tényezőket Matolcsy György, kiemelve azt is, hogy térség szereplőinek többsége önálló jegybanki politikára építhet.
A Budapest Airport Zrt. 2025-ös értékesítés nettó árbevétele 475,531 millió euró volt, az előző évi 412,584 millió euróval szemben. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
