Matolcsynak más a véleménye az egészségügyről, mint Orbánnak
Ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban kijelentette: a magyar egészségügy világszínvonalú. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a legfrissebb Versenyképességi jelentésben egészen mást állít.
A Magyar Nemzeti Bank napokban kijött Versenyképességi jelentésében ez áll: A magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, ami a társadalom fokozatos idősödése mellett egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre.
Orbán Viktor miniszterelnök ma a Kossuth Rádióban az egészségügyről is beszélt. Fotó: mti
Kövér László már 2017-ben arról beszélt Kína és a közép-, valamint kelet-európai országok egészségügyi minisztereinek harmadik fórumán, hogy a magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre. Orbán Viktor pedig ma a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: a magyar egészségügyi rendszer, amit valamilyen rejtélyes okból folyamatosan leminősítünk, folyamatosan lekezelően beszélünk róla, a járványügyi vész esetén kiderült, hogy Európa egyik legjobban teljesítő rendszere. Európai mércével mérve is igazgatott, rendezett módon működnek a kórházaink.
A „jól teljesítő egészségügyi rendszer” ellenére most készíti az egészségügyi reformcsomagot a Boston Consulting Group, s az MNB Versenyképességi jelentése, - amely sorra veszi hazánk egészségügyi mutatóit -, sem világszínvonalú, hanem jelentős problémákkal küzdő egészségügyet vesz górcső alá:
- A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási aránya hazánkban a legmagasabb az uniós országok közül többek között azért, mert a kialakuló betegségek számottevő része csak késői stádiumban kerül diagnosztizálásra, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét.
- Magyarország GDP arányos egészségügyi kiadásai (6,9 százalék) enyhén magasabbak a többi visegrádi ország átlagánál (6,8 százalék), azonban elmaradtak az uniós országok átlagától (8,3 százalék) 2017-ben.
- A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,9 százalékát teszik ki, ami magasabb a régiós (1,3 százalék) és az uniós átlagnál (1,8 százalék) is. Mindez azt mutatja, hogy az állami egészségügy helyett kénytelenek a magán egészségügyi szektorban gyógyulni az emberek.
- Az elhízott felnőtt lakosság aránya (26 százalék) Magyarországon a harmadik legmagasabb az uniós országok között.
- A lakosság mentális egészsége javítható lenne, ha sikerülne a depressziós tünetekkel élők arányát csökkenteni. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a fertőző betegségek megelőzésére szolgáló oltási rendszer Magyarországon világszinten is kiemelkedő színvonalú, így e betegségek nem is jelentenek problémát hazánkban.
- Az ágazat humán erőforrás ellátottsága szintén kihívást jelent, főként a szakdolgozók orvosokhoz képesti alacsony száma, valamint az orvosi és szakdolgozói kar nyugdíjkorhatár körüli kora miatt. Hazánk helyzetét ráadásul nehezíti, hogy a működési engedéllyel rendelkező orvosok 19 százaléka elmúlt már 65 éves, ami a második legmagasabb érték az uniós országok között.
- Az egészségesen várható életévek Magyarországon 2018- ben magasabbak voltak a V3 országok átlagánál, ugyanakkor elmaradtak a EU szintjétől
- Magyarországon 2017-ben a harmadik legmagasabb volt az idő előtti halálozások standardizált halálozási rátája az Európai Unióban (506 fő/százezer lakos).A hazai halálozási arány duplája az uniós átlagnak (252) és közel 40 százalékkal magasabb többi visegrádi ország átlagánál (365)
- Az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország 28 százalékot szánt gyógyszerek vásárlására, miközben ez csupán 17 százalék átlagosan az unióban
Ami viszont a jelentés is pozitívumként emel ki, az az, hogy a fertőző betegségek megelőzésére szolgáló oltási rendszer valóban az egyik legkiemelkedőbb az európai országok között.
