Napok óta sejteni lehetett, hogy a kormány készül valamire a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata), a kormánypárti sajtó napi szinten foglalkozott a témával, szakértőket megszólaltatva, hogy miért igazságtalan a jelenlegi rendszer.
S bár Gulyás Gergely miniszter néhány napja még azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy nincs napirenden az adó módosítása, tegnap már azzal a bejelentéssel állt elő, hogy a kormány döntött a törvény módosításáról.
Ennek leglényegesebb részeit itt megírtuk, a legfontosabb, hogy a jövő évtől az egy kifizetőtől származó bevétel 3 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos különadót kell megfizetni. Aztán tegnap este a parlament elé került a konkrét módosító javaslat, és ebből már az derült ki, hogy a különadót a kifizetőnek kell megfizetnie. Ez természetesen nem jelent majd érdemi különbséget abban a tekintetben, hogy a szerződő felek valamelyikének extra költséget jelent a változás, ami jó eséllyel befolyással lesz a szerződött összegre.
Magyarul a megrendelő csökkenteni fogja a pénzt. Gulyás Gergely ettől egyébként nem tart, mint kérdésünkre elmondta, tapasztalataik szerint a katába lépők nem kerestek többet, mint korábban, munkaviszonyban.
Van még akna a javaslatban
A törvényalkotási bizottság módosítója azonban tartogat más meglepetést is. Például korlátoznák, hogy egy magánszemély mennyi jogviszonyban szerezhet katás jövedelmet. A jövő évtől konkrétan egy jogviszonyban.
Ez szerepel a módosítóban:
- A magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.
- Az állami adó- és vámhatóság a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kisadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha a magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel.
- Ha a magánszemély több jogviszonya alapján bejelentett kisadózó. a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi . . . törvénnyel megállapított 7. § (la) bekezdés szerinti feltételnek 2021. január l-jétől köteles megfelelni. Amennyiben az említett feltétel 2021. január l-jén nem teljesül, az állami adó- és vámhatóság 2021. január l-jével - a kisadózó és az érintett kisadózó vállalkozások részére a határozat megküldése mellett - az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.
Az adózás iránt fogékony olvasóinknak ismerős lehet ez a gondolat. Valóban, még tavaly év végén - amikor a kata szigorítása először került napirendre komolyabban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ösztönzésére - Varga Mihály pénzügyminiszter azt tartotta fontosnak, hogy megszűnjenek a katás többes jogviszonyok. Mint akkor mondta, bár a katás vállalkozások száma eléri a 400 ezret, de valójában ennél kevesebb személy tartozik a katások közé, mert sokan többes jogviszonyban szereznek katás bevételt.
Ennek vetne véget a törvényalkotási bizottság módosítója - amely mögött nyilvánvalóan a kormány áll.
A változásokkal drágulni fog a kapcsolt vállalkozások közti katás megállapodás is, amellyel szintén a feltételezett visszaéléseket akarja visszaszorítani a kormány.
Van azonban egy megengedő intézkedés is a csomagban. A veszélyhelyzet alatt a kormányrendeletben, majd törvényben meghatározott tevékenységeket végző katás vállalkozások mentesültek az adó megfizetése alól, március és június között. Ez olyan, mintha erre az időszakra felfüggesztették volna a működésüket, attól függetlenül, hogy eközben szereztek-e bevételt, vagy sem.
A hatályos törvény szerint évi 12 millió forint felett lép be a 40 százalékos különadó (ebben egyébként nem lesz változás, erre mindjárt kitérünk), de ennél alacsonyabban kell meghatározni a küszöbértéket, ha év közben szüneteltette vállalkozását az adózó. Ha ez például négy hónap volt, akkor 8 hónapot kell az adó alapjaként figyelembe venni, amit egymillióval kell megszorozni.
Ebben az esetben tehát 8 millió forint felett jönne be a különadó. Annak érdekében, hogy a mentesség miatt ne fussanak bele ebbe a csapdahelyzetbe a mentességgel élő katások, a módosító rögzíti, hogy rájuk továbbra is az évi 12 millió forintos bevételi határ marad érvényben idén.
Mint említettük, a módosítás nem érinti a 12 milliós bevételre vonatkozó rendelkezést (a fix tételek, tehát a 25 ezer, 50 ezer és 75 ezer forintos havi adók sem változnak). Vagyis a helyzet a következő: a katás vállalkozó jövőre is 40 százalékos különadót köteles fizetni a 12 millió feletti rész után. A változás az lesz, hogy ugyanezt az adót kell megfizetnie az egy kifizetőtől származó, 3 millió forintot meghaladó rész után is.
Fontos, hogy a módosítás alapján az új szabályokkal érintett kifizetések nem számítanak bele a 12 milliós adóalapba.
Itt tartunk most, de arra nem vennénk mérget, hogy ez a javaslat ebben a formájában megy majd át a parlamenten, most bizonyára beindulnak a lobbik a finomítások érdekében.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
