Továbbra is napirenden van a kisadózó vállalkozások tételes adójának felülvizsgálata - derült ki az elmúlt 24 órában.
Előbb a Magyar Nemzet számolt be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatáról: Parragh László kamarai elnök felvetése szerint hárommillió forint felett be lehetne vezetni a 40 százalékos különadót, valamint 6 millió forint felett 65 ezer forintra emelkedhetne a fix adó (alatta maradna az 50 ezer forint). Hárommillió forint felett továbbá adatszolgáltatásra köteleznék a szerződő feleket. Ennek jelentőségét nem fejtette ki, ugyanakkor jelenleg is van ilyen szabály, ám alacsonyabb összegnél, az egymillió forintot meghaladó kifizetések esetében.
Jelenleg a főállású katás vállalkozások évi 12 millió forintig havi 50 ezer forint adóval letudják a közteherfizetést (de választhatják a 75 ezer forintot is, ha magasabb nyugdíjalapot akarnak, valamint katás mellékállásban 25 ezer forint adót kell fizetni), és csak 12 millió fölött lép be a 40 százalékos plusz adó.
Parragh László - aki korábban lapunknak is többször beszélt a katára vonatkozó szabályok megváltoztatásának szükségességéről - javaslata tehát egyértelműen szigorítást jelentene. Az elnök szerint azért van szükség a feltételek módosítására, mert nagyon elharapózott a kata alkalmazása olyan esetekben, amikor valójában munkaviszonynak megfelelően foglalkoztatják a dolgozókat. Magyarul túl sok a fiktív szerződés.
Az ATV megkereste a Pénzügyminisztériumot, ahol azt a választ kapták, hogy "csak a visszaélések visszaszorításával tarthatja meg a kata a versenyképességét". A szaktárca arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019-re elérte a 40 százalékot. Az is kiderült a válaszból, hogy a minisztériumot elsősorban a nagy cégek gyakorlata zavarja, amellyel a költségvetést károsítják, a dolgozók pedig kisebb védettséget élveznek ahhoz képest, mintha munkaviszonyban foglalkoztatnák őket.
Parragh László szerint leghamarabb 2021-től léphetnek hatályba a módosítások.
Matteo Patronéval, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) banki tevékenységéért felelős alelnöke Kármán Andrással és Vitézy Dáviddal tárgyalt. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
