- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg kedden Vlagyimir Putyint, hogy „terrorista államot” vezet, és sürgette Oroszország kizárását az ENSZ-ből. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett virtuális beszédében Zelenszkij sürgette, hogy hozzanak létre egy nemzetközi törvényszéket, amely kivizsgálja „az orosz megszállók ukrán földön tett akcióit”, és vonja felelősségre az országot.
- Zelenszkij kijelentette, hogy sürgős intézkedésre van szükség, hogy "megállítsák Oroszország gyilkoló rohamát”, ellenkező esetben „terrorista tevékenysége” más országokra is átterjed, kiemelve a balti államokat és Lengyelországot.
- Az ukrán elnök egyúttal felszólította az ENSZ-t, hogy látogassák meg Kremencsukot, ahol az egyik bevásárlóközpontot rakétacsapás ért. „Javaslom, hogy az ENSZ személyesen győződjön meg arról, hogy ez valóban orosz rakétacsapás” – mondta a hétfői támadásról, ahol legalább 18 fő meghalt. A mentők folytatják a munkát, mert több tucat ember eltűnt.
- Az orosz hadsereg kedden mégis azt állította, hogy egy közeli fegyverraktárt talált el, nem bevásárlóközpontot, amely Moszkva szerint akkor egyébként is "zárva tartott".
- A Biztonsági Tanács mind a 15 tagja, köztük Oroszország, egy pillanatnyi csendre állt, miután Zelenszkij arra kérte őket, hogy „emlékezzenek meg a háborúban elesett ukránokról”. Ugyanakkor Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet-helyettes azt mondta, hogy Zelenszkij videobeszéde aláásta a testület tekintélyét . „Az ENSZ Biztonsági Tanácsát nem szabad Zelenszkij elnök távoli PR-kampányává alakítani, hogy több fegyverhez jusson a NATO-csúcs résztvevőitől” – mondta Poljanszkij.
- A NATO-csúcson Törökország, Finnország és Svédország háromoldalú memorandumot írt alá , amely megnyitja az utat a két skandináv ország szövetséghez való csatlakozása előtt. A megállapodás értelmében Finnország és Svédország feloldja fegyverembargóját , módosítja a terrorizmusról szóló törvényét, támogatja Törökországot a Kurdisztáni Munkáspárttal (YKK) való konfliktusában, és leállítja a párt szíriai leányvállalatának, a Népvédelmi Erőknek (YPG) való támogatását.
- Joe Biden amerikai elnök a megállapodást „döntő lépésnek” nevezte a két skandináv ország NATO-csatlakozása előtt. Boris Johnson a Twitteren ezt írta: „Fantasztikus hír a NATO-csúcstalálkozó kezdetekor.
- Luhanszk tartomány kormányzója közölte, hogy az ukrán erők Liszicsanszk város kilátópontjából próbálják tartani az Oroszország elleni vonalat keleten , időt nyerve ezzel a nyugati fegyverek érkezéséig és a védelmi erődítmények elkészültéig.
- Oroszország ismét ágyúzta Harkovot, Ukrajna második legnagyobb városát, lakóházakat és egy általános iskolát sújtva – mondta a régió kormányzója. A lövöldözésben öt ember meghalt, 22-en pedig megsebesültek, köztük gyerekek.
- Az ukrajnai Herszon régióban Oroszország által beiktatott tisztviselők azt mondták, hogy biztonsági erőik kedden őrizetbe vették Herszon város polgármesterét, Ihor Kolihajjevet, miután nem volt hajlandó teljesíteni Moszkva utasításait. Egy hersoni helyi tisztviselő azt mondta, hogy a polgármestert elrabolták – írja a Reuters. Az állítást még nem azonosították, és az ukrán hatóságok sem erősítették meg hivatalosan. (The Guardian)
A háborús helyzet feszült.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Európa nyerhet Trump vámpolitikáján, de Magyarország részesül-e a jóból?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
