Megfagyott a levegő Cameron bejelentésére - büntethetik Magyarországot a külön utak miatt

Francois Hollande francia elnök (b) és Angela Merkel német kancellár (j) kétoldalú megbeszélést folytat az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2016. február 18-án. (MTI/EPA pool/Stephane de Sakutin)

Bennfentes források szerint a vártnál is nehezebben halad a Nagy-Britannia uniós reformigényeiről szóló csütörtök esti tárgyalás az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozóján. David Cameron brit kormányfő állítólag olyan javaslatot tett az ülésen, amelynek értelmében Nagy-Britanniában akár tizenhárom éven át is korlátozhatnák az unióból érkező külföldi munkavállalók foglalkoztatással összefüggő juttatásait. A javaslat a tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint komoly ellenállásba ütközött számos tagállam részéről.

Behind the scenes of the European Council: arrivals in #timelapse. More on the #EUCO: https://t.co/9I101X5mrwhttps://t.co/BypgVUjDWL

— EU Council (@EUCouncil) February 18, 2016

A gyerekért sem jár

A brit miniszterelnök egy másik, heves vitákat kiváltó felvetéssel is előállt kormánya azon követelésével kapcsolatban, amely az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentésére vonatkozott. A név nélkül nyilatkozó EU-illetékes azt közölte, Cameron új javaslata szerint ebben az esetben nem csökkentenék, hanem teljesen megszüntetnék a családi pótlékot, és ez nemcsak az újonnan érkezőkre, hanem a már a szigetországban dolgozókra is vonatkozna.

Más források "konstruktív, de feszült" tárgyalásokról számoltak be, amelyek során eddig egyik főbb vitás pontot sem sikerült rendezni. A kétnapos brüsszeli találkozó két központi kérdés körül forog: a menekültválság és a brit uniós reformigények.

Nekimentek a V4-nek

Később a menekültválság megoldása került terítékre. Matte Renzi olasz kormányfő a fejlesztésekre szánt uniós támogatások csökkentésével fenyegette meg a visegrádi országokat, amennyiben nem vesznek részt a migrációs krízis hatékony kezelésében - közölte újságírókkal az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozónak részleteit ismerő brüsszeli forrás péntek hajnalban.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen David Cameron brit (b), Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2016. február 18-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

"A migrációs krízis minden európai országot érintő közös európai probléma" - hangsúlyozta az olasz kormányfő. Ha ezek az országok nem mutatnak szolidaritást, akkor az unió költségvetése is kevesebb szolidaritást fog mutatni irányukban - tette hozzá.

A megvonás a volt szocialista országok elmaradottabb régióinak felzárkóztatására szánt, hétéves, 2014-2020 közötti periódusban folyósítandó strukturális alapokra vonatkozó támogatást érintheti - tájékoztatott a neve mellőzését kérő brüsszeli forrás. Az alap legnagyobb befizetője Németország és Franciaország után Olaszország.

Mivel a menedékkérők számának növekedésével a befogadó országok kiadásai fedezésére uniós támogatáshoz folyamodnak, az unió hat hónapos elnökségét ellátó Hollandia felvetette annak lehetőségét, hogy a strukturális alapok egy részét szükség esetén a migrációs válság kiadásaira fordítanák.

Jön az újabb csúcs

A migrációs válság rendezésének érdekében március elején újabb EU-török találkozót tartanak - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Jean-Claude Juncker a munkavacsora utáni sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint a körültekintően létrehozott és minden elemében betartott együttműködés Törökországgal. Juncker reményét fejezte ki, hogy minden tagállam a probléma megoldására összpontosít, és ennek érdekében azok az országok is részt vesznek a menekültek elosztásában, amelyek korábban ettől elzárkóztak.

Angela Merkel német kancellár elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb  az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU-Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése.