Közleményük szerint a tömeges bevándorlás 2015 óta folyamatosan sújtja Európát, a legaktívabb továbbra is a magyar határt is érintő balkáni útvonal. A határkerítés és a határvédelem nélkül az elmúlt kilenc évben már illegális bevándorlók milliói jutottak volna be az országba - tették hozzá. A KTK úgy folytatta: a nemzetközi embercsempész-hálózatok folyamatosan szállítják a magyar határhoz a migránsokat.
Tavaly 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok, amely a korábbi évhez képest több mint kétszeres emelkedést jelent - sorolta a kommüniké. Felhívták a figyelmet arra, hogy a déli határmentén jelenleg is migránsok ezrei gyülekeznek, gyakran tanúsítanak erőszakos, illetve agresszív magatartást a határt védő rendőrökkel és határvadászokkal.
"Annak ellenére, hogy már több nyugati-európai országban is egyértelműen érezhetőek a tömeges bevándorlás okozta biztonsági és kulturális problémák, a brüsszeli bevándorláspárti politikában nincs érdemi változás, a bevándorláspártiak továbbra is migránsok befogadását és szétosztását erőltetik" - olvasható a közleményben.
Magyarországnak tehát továbbra is magának kell gondoskodnia az ország védelméről. Ezt a célt szolgálja a 2016 óta fenntartott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, amely gyorsabb és határozottabb döntéshozatalt tesz lehetővé a kormány számára - rögzítette a KTK.
Mint kitértek rá, az elmúlt napokban a kormány szigorította a magyar-ukrán határ védelmét is, miután a háborús menekülthelyzetet kijátszva afrikai és közép-ázsiai illegális migránsok ott is nagy számban megjelentek. A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok már csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez. A kormány mostani döntésével 2023. szeptember 7-ig hosszabbítja meg a válsághelyzetet - zárták közleményüket.
Kihallgatásán azt mondta, feletteseitől úgy tudta, hogy kiképzésre küldik Oroszországba, nem pedig háborúzni 
