A kivitel volumene 1,3 százalékkal kisebb, ezzel szemben a behozatalé 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal immár részletes adataiból. A passzívum 1,3 milliárd euró volt, az egyenleg 1,1 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest (ez az első becslésben közöltnél 148 millió euróval kedvezőtlenebb). Júniushoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,1 százalékkal csökkent, az importé viszont 1,2 százalékkal nőtt.
A kivitel értéke 10,8 milliárd euró (4344 milliárd forint), a behozatalé 12,1 milliárd euró (4860 milliárd forint) volt.
Az egy évvel korábbihoz képest júliusban euróban kifejezve az export értéke 13, az importé 24 százalékkal nőtt. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 4,7 százalékkal bővült.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 29, a behozatalban 38 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 6,5 százalékkal romlott. (Ezt már lapcsoportunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász az Mforon írt cikkében előrevetítette.) A forint árfolyama az euróhoz mérten 13, a dollárral szemben 31 százalékkal gyengült.
Ami a részleteket illeti,
- A gépek és szállítóeszközök 2021. júliusi áron számított kivitele 7,8, behozatala 7,1 százalékkal nagyobb lett. A villamos gép, készülék és műszer exportvolumene ötödével, importvolumene közel tizedével emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A közúti jármű export- és importvolumene egyaránt kismértékben emelkedett. Az általános rendeltetésű ipari gép volumene mindkét forgalmi irányban közel tizedével volt nagyobb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energiafejlesztő gép és berendezés exportvolumene közel tizedével, importvolumene több mint tizedével nőtt. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kivitel esetében 4,2 százalékponttal mérsékelte a teljes export volumencsökkenését, a behozatalnál 3,2 százalékponttal járult hozzá a teljes import volumennövekedéséhez.
- A feldolgozott termékek exportvolumene 5,5, importvolumene 1,4 százalékkal kisebb lett. A mindkét oldali volumencsökkenést döntően a műanyag alapanyag, valamint a vas és acél forgalma befolyásolta. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 1,8 százalékponttal járult hozzá a teljes export volumencsökkenéséhez, az importban 0,5 százalékponttal visszavetette a teljes import volumennövekedését.
- Az energiahordozók exportvolumene 54, importvolumene 16 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. A mindkét oldali forgalomcsökkenéshez döntően a villamos energia járult hozzá, ezenkívül exportban még a kőolaj és kőolajtermék, importban pedig a természetes és mesterséges gáz forgalma is befolyásolta. Az energiahordozók a teljes export csökkenését 1,8 százalékponttal növelték, a teljes import növekedését 1,4 százalékponttal mérsékelték.
- Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 4,2 százalékkal kisebb, míg a behozataláé 14 százalékkal nagyobb lett. A mindkét oldali forgalomváltozáshoz döntően a gabona és gabonakészítmény termékcsoport járult hozzá, ezenkívül az exportoldali forgalmat a hús és húskészítmény, az importoldalit az állati takarmány is befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes export csökkenéséhez 0,3, az import növekedéséhez 0,7 százalékponttal járult hozzá.
Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 0,3 százalékkal kisebb, az onnan érkező behozatalé 3,1 százalékkal nagyobb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 701 millió euróval romlott, 273 millió eurós hiány keletkezett. Az export 77, az import 71 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 4,6, a behozatalé 2 százalékkal csökkent.A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 422 millió euróval romlott, 1 milliárd eurós passzívumot mutatott.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
